Egy új eljárással gyorsan lehet a használt olajat üzemanyaggá alakítani, amit a járművekben fel lehet használni.

A jövő év központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek – írja hírlevelében Farkas András, amelyet a 24.hu szemlézett. Ezek alapján január 1-jétől módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések: az lesz rá jogosult, aki a megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesül.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a kamatmentes munkáshitel részleteit, a normaszöveg tervezetéből több újdonság is kiderült a 17-26 év közötti dolgozó fiatalok számára  2025. január 1-jétől a bankoknál elérhető, legfeljebb 4 millió forint összegű hitelkonstrukcióról. Most összefoglaljuk a megjelent tudnivalókat.

A Mercosur-megállapodás ellen tiltakoznak a termelők. A francia gazdák az utakat nem fogják lezárni, mint tavaly.

Budapesten stagnáltak, országosan pedig csökkentek az átlagos lakbérek októberben. Ez a szezonális okok mellett azzal magyarázható, hogy a bérlők már egyre nehezebben tartanak lépést az albérlet-drágulással. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentősen megnőtt a kínálat, vagyis a kiadó lakások száma.

Adó- és járulékcsökkentésben bíznak a vállalkozók, legalább ezen múlik, hogy jövőre eléri-e a 10 százalékot a minimálbér-emelés mértéke, erről beszélt a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte óvatosság indokolt egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági növekedés még az egy százalékot sem éri el. Ha nincs állami szerepvállalás, akkor 2025-ben a minimálbér 8, a garantált bérminimum pedig 6 százalékkal növekedhet.

Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, hogy megállapodjanak a jövő évi minimálbérről és a garantál bérminimumról. A rossz negyedéves GDP-adat kapaszkodó a cégeknek, hogy letörjék a minimálbér 2025-ös emelésének mértékét, azonban a szakszervezeti oldal hajthatatlan. Létrejött egy új, akár perdöntő szerepet is játszható szakértői bizottság. Közben az új kamarai vezetés konzultációt indított a béremelés kérdésében.

A 2025-ös minimálbér kérdésében széleskörű országos konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a vállalkozások véleményét beépítse a kamarai javaslatokba. Az egyeztetés célja, hogy a bérpolitika kialakításakor a gazdasági szereplők teherbíró képességét és a termelékenységi szempontokat is figyelembe vegyék – írja közleményében a szervezet.