– Miért tartod jelentősnek ezt a megállapodást? 

 

– Ez az első megállapodás az önkormányzati víziközmű vagyon átadását követően, amelyet cégcsoport szinten írtunk alá. A célunk az volt, hogy ágazati megállapodást kössünk, mert ez könnyebb helyzetbe hozza munkavállalókat. 2024. évre az alapbérek emelkedésének mértéke januártól 10 százalék, júliustól további 5 százalék. És mindehhez dolgozónként legalább 450 ezer forintos cafetériát lehet hozzászámolni.

– Ha jól tudom, seregnyi önkormányzat mondott le a tulajdonáról és adta át az államnak a víziközmű cégét.

 

– Én úgy fogalmaznék, hogy a települési önkormányzatok lemondtak az ellátási felelősségükről azzal, hogy a közművagyont átadták az államnak. A folyamat során közel 30 üzemeltető engedéllyel rendelkező társaságból 19 került állami tulajdonba. Például Székesfehérvár, Baja, Sopron, Miskolc, Békéscsaba, Szolnok önkormányzata is átadta az üzemeltetési és alapellátási felelősséget, amely következtében 19 állami cégcsoport jött létre.

 

– Nagyon szép eredmény a 10 + 5 százalékos béremelés. De úgy tudom, hogy az ágazatban nagyon lemaradtak a fizetések.

 

– A munkabérek a nemzetgazdasági átlagtól 15-20 százalékkal vannak elmaradva, de már az integrációt követően érzékelhető volt a bérfelzárkóztatás. Az elv az volt, hogy elsősorban azokban a kulcsmunkakörökben szükséges a bérek emelése, amelyek nélkül víziközmű társaságok működése nem biztosítható. Így, a teljesség igénye nélkül; villanyszerelő, vízműgépész, hálózatkarbantartó, gépkocsivezető, de sorolhatnám a munkaköröket, ahol szükséges volt és szükséges a bérfelzárkóztatás. Továbbiakban is a kulcsmunkakörökre fordított figyelem mellett fontos a bérfeszültségek feloldása, a bértorlódások feloldása – ma már például az ügyviteli munkakörökben is.

 

– Jelenleg ágazati, vagyis inkább csoportszintű bérmegállapodás született, amelyet a helyi bérmegállapodásokban kell pontosítani. Mennyire térhetnek ettől el helyi szinten a felek?

 

– A helyi bérmegállapodásokban különböző rendezőelvek lehetnek, elképzelhető egy abszolút értékű emelés, vagy degresszív mértékű emelés, vagy minimum és maximumértékek kijelölése. A 10+5 százalék, plusz legalább 450 ezer forint cafetéria a keretszám. Ettől nem lehet eltérni, azonban az, hogy a helyi bérmegállapodásnál milyen lesz a végső rendezőelv, a helyi tárgyalásokon múlik. Itt sok mindent kell figyelembe venni, mérlegelni, például a helyi bérszerkezetet. A keretmegállapodásban csak annyi lett kikötve, hogy a vezetői munkakörben foglalkoztatottak és azok, akik a felmondási idejüket töltik, nem kaphatnak béremelést.

 

– A szakszervezetek között milyen volt az együttműködés a tárgyalások során?

 

– Az ágazatban az egyedül a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége reprezentatív. Ezért elsősorban a VKDSZSZ-hez tartozó szakszervezetek véleményét kértük ki a megállapodás során. Ugyanakkor figyelmet fordítottunk a Munkástanácsokhoz tartozó Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége, vagy a Területi Autonóm Koordinációs Szakszervezet véleményére is. A bérmegállapodás szövegkörnyezetét már velük együtt alakítottuk ki. Ezek a szervezetek nem mint aláírók, de mint támogatók szerepelnek. Azt kell mondanom, hogy az együttműködés hibátlan volt, mindenki abban volt érdekelt, hogy a munkavállalók a leginkább kedvező bérpozícióba jussanak.

 

– A megállapodás viszonylag későn született: az állami vállalatok nagy részénél már januárban vagy február elején sikerült megállapodni.

 

– Bár viszonylag hamar, novemberben elkezdtük a bértárgyalást, és a megállapodást szerettük volna már decemberben aláírni, de ez a folyamat elakadt. Mindez abból fakadt, hogy a tulajdonos részleteiben kívánta áttekinteni a társaságok üzleti terveit, amelyekben olyan költségelemeket talált, amelyek részletesebb magyarázatához és szakmai indoklásához több idő kellett. A tárgyalásoknak a LIGA Szakszervezetek közreműködése adott új lendületet; a szakállamtitkári megkeresését követően gyorsultak fel az események. Az energiaügyi miniszter közvetlen kérése volt, hogy a Nemzeti Vízművek a dolgozói az elégedettség, az elvándorlás megakadályozása, a szakmai színvonal további fenntartása értekében, valamint a bérfeszültségek csökkentése érdekében minél rövidebb időn belül állapodjanak meg.

– Összességében hogyan értékeled a megállapodást?

 

– Úgy gondolom, hogy az eddigi bérmegállapodásokhoz viszonyítva mértékében és volumenében is jó megállapodást kötöttünk, nem beszélve arról, hogy mindez megteremti azt az egységet, amely már régen volt az ágazatban. Remélem, mindez megalapozza a 19 cégcsoporton belül működő 20 szakszervezet további együttműködését is, és ez elvezethet a szakszervezetek által régóta igényként megfogalmazódó ágazati bértárgyalásokhoz és a kollektív szerződések kiterjesztéséhez is.

 

forrás: liganet.hu