Ettől függetlenül folyamatosan érkeznek Magyarországra az uniós források, ami lehetővé teszi, hogy a tanárok fizetése januárban emelkedjen, és amivel az átlagbérük idén bruttó 612 ezer forintra nőhet. Arról is beszélt a tárcavezető, hogy reményei szerint február végéig lezárulhat a reptér visszavásárlása.

 

„Az idei első ülését tartotta a kormány. Számtalan ügyet vitattunk meg, ezek közül az EU-s helyzetértékelés, ami leginkább indokolt volt” – kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető jelezte, a kormány üdvözli, hogy az uniós pénzek folyamatosan érkeznek Magyarországra.

 

A magyar uniós források további kifizetését illetően azt mondta, hogy szerdán világos képet kaptak az uniós vitákról.

 

A bizottság nemcsak elismeri a kormány lépéseit, hanem az uniós források további kifizetését az LMBTQ- és migrációs jogoktól tette függővé. Tehát két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni, amiben a magyar választópolgárok döntöttek népszavazás formájában – fogalmazott a miniszer, aki szerint a magyar választópolgárok világos döntést hoztak a két kérdésben. A migrációs álláspont minden korábbinál nagyobb támogatást élvezett a népszavazáskor, „elsöprő többség mellett”. Ugyanez igaz a gyermekvédelmi törvényre is.

 

Szerinte vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak. Olyan ügyekben, amelyekben az emberek véleményt alkottak, ez andidemokratikus lenne. Vannak vörös vonalak – jegyezte meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy mindenki kimutatta a foga fehérjét. Az elmúlt hónapokban voltak viták a baloldallal, hogy akadályozzák-e a tanárok béremelését vagy a gazdaság fejlesztését, szerinte a tegnapi napon mindenki világos választ kaphatatott. „A magyar baloldal azért gyalázta a bizottságot, mert a mindenki által elismert területen a bizottság az ország számára kedvező véleményt mondott” – tette hozzá. 

 

Biztossá vált a tanárok fizetésemelése

Ennek ellenére a magyar baloldal nem tudta megakadályozni a tanárok béremelését. A kormány álláspontja mindig is az volt, hogy a tanárok elismertsége elmarad a kívánatostól. De hogy előre tudjanak lépni, ahhoz az uniótól nekünk járó pénzek is segítséget jelentenek. Hangsúlyozta, hogy ezek a mi pénzeink, az alapítástól fogva fontos részei az uniónak. 

2030-ig vállaltuk, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékáig emeljük a tanárok fizetését, 6000 milliárdba kerül  a tanárok béremelése. Ebből 1,77 milliárdot biztosít a bizottság

Így februrárban 32,2 százalékkal nő a tanárok fizetése, az erről szóló határozatot még január végéig megkapják az érintettek. Az idei átlagbér 612 ez forint bruttó lesz, jövőre további 21 százalékos növekedés jön, ezzel 2025-ben 812 ezer forintra emelkedik a tanárok átlagbére. Majd 2026-ban 880 ezer lesz az átlagbér, tehát megduplázódik a tanárok fizetése.

 

Az államigazgatásban dolgozók bérét is átnézték

A minimálbér-emeléshez közelítő fizetésemelések lesznek a gazdaságban a miniszter szerint. Áttekintette az európai gyakorlatot a kormány, és úgy döntött, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozzák meg a szakápolói béreket, amelyek ennek alapján újabb 20 százalékkal nőnek márciusban, így 717 ezer forint lesz a bruttó átlagbér.

 

Azt remélik, hogy a nyugdíjak 6 százalékos emelése lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció, már csak azért is, mert tavaly decemberben 5,5 százalék volt az infláció. Emlékeztetett arra, hogy a rendvédelmi dolgozók bére januárban 79 ezer forinttal emelkedett, a katonáknál pedig 10 százalékos emelés volt.

 

Magyarország minden nehézség ellenére, egy háborús és inflációs helyzetben is olyan gazdaságpolitikát tud folytatni, amelyben a béremeléseket is tudják garantálni – fogalmazott a miniszter.

 

Lezárult a nemzeti konzultáció

Szentkirályi Alexandra ismertette, hogy szerda este lezárult a nemzeti konzultáció, amelyben másfél millióan vettek részt. Ennek jelentősége, hogy sehol máshol Európában nem kérdezték meg az emberek véleményét olyan kérdésekben, mint az ukrán gabona vagy a háború ügye.

 

Cseh Katalinról és a lengyel politikai botrányról kérdezik Gulyást

„A cinizmus és a pofátlanság csúcsa” – mondta a miniszter Cseh Katalin családi cégének botrányáról, miután kiderült, hogy uniós pénzeket vettek fel, ám több visszásságra derült fény. 

 

Egy másik kérdésre, hogy mi a véleménye a lengyel politikai botrányról, azt mondta, hogy ha bárkinek kétsége van arról, hogy micsoda „inkorrekt, hipokrita, kettős mércét alkalmazó banda uralja ma Brüsszelt”, akkor elég megnézni a mostani reakciókat.

 

„A bizottság elnöke által emlegetett, feloldhatatlan nézetkülönbségek ellenére van még lehetőség, hogy Magyarország megállapodjon” – mondta a bizottság elnökének szavait felidézve, és hozzátéve, hogy alapvetően optimista.

 

A rossz oldalon lenne a miniszter

„Ha a listán szeretnénk szerepelni, akkor a rossz oldalon lennénk” – így reagált arra a napokban megjelent Politico-cikkre, melyben a jó oldalon szerepeltette Alex Sorost, szemben Novák Katalinnal, akit a rossz oldalon, a „piszkos 12”-ben szerepeltetett.

 

A hetes cikkely szerinti eljárás öt és fél éve zajlik Magyarország ellen, szerinte ez nem veszélyes, mert a szavazati jog elvételét nem eredményezheti. Egy másik ilyen eljárásban, amelyet a tagállamok kezdeményeznek, azonban van erre lehetőség. Mindenesetre minden választásnak megvan a következménye, ezt látják Lengyelországban is.

 

Mi lesz a Budapest-bérlettel és Svédországgal?

A felek azért ülnek le, hogy megállapodásra jussanak, erre márciusig van lehetősége az Építési és Közlekedési Minisztériumnak és a fővárosnak. Most tárgyalnak arról is, hogy miképpen nézzen ki a tehermegosztás.

 

A bizalom építéséhez kapcsolatfelvételre van szükség – mondta Svédország NATO-tagságának ratifikációjáról, megismételve korábbi állítását, hogy egyelőre úgy látják, a svédeknek ez továbbra sem fontos.

 

Mi történt a salgótarjáni üzemben?

Ha így történt volna, azt akkor is kudarcnak éreznénk, ha a kormánynak semmi köze nem lenne hozzá – mondta a Bumchun salgótarjáni üzemében történtekről, ahol 60 magyar munkavállalót bocsátottak el az év elején, és sajtóhírek szerint helyükre vietnámi vendégmunkásokat vettek fel. Szerinte nem megfelelően kommunikált a vállalat, ugyanis a 60 főből 46 magyar, 14 pedig külföldi volt. Ez az arány a cégnél alkalmazott munkavállalók esetében is, mindenesetre most folyik a vizsgálat. Szerinte nem tud úgy külföldit felvenni, hogy ne vizsgálnák meg, hogy van-e magyar munkavállaló az adott pozícióra.

 

A magyar érdekekkel szemben állnak a baloldali magyar EP-képviselők, mert nem szólalnak fel a hazánkat érintő gyalázásokat kapcsán – mondta egy másik kérdésre Gulyás.

 

Február végéig lezárulhat a reptér visszavásárlása, nincs tanárhiány

„Amíg nincs megállapodás, nem gyengíthetem a magyar tárgyalási pozíciót” – válaszolta a reptér visszavásárlását firtató újságírói kérdésre, hozzátéve, hogy Nagy Márton most is ebben az ügyben tárgyal.

 

Abban bízik a miniszter, hogy legkésőbb február végén lesz megállapodás, akkor minden részletről tájékoztatni fogják a közvéleményt.

 

A tárcavezető a tanárok helyzetéről elmondta, hogy 2000 óta nem csökkent nagyobb mértékben a pedagógusok száma, szemben a gyerekek számával. Szerinte nem pontos, hogy tanárhiány van, bizonyos szakmákban igaz ez a megállapítás, ilyen az informatika vagy a természettudományos terület. Most azt tudják garantálni, hogy mindenki, aki ezt a pályát választja, tisztességes bért kapjon. Emlékeztetett, hogy 2013-ban, a Hoffmann Rózsa államtitkársága alatt végrehajtott béremelés idején érezhetően nőtt a tanári pályát választók száma.

 

Mikor lesz főpolgármester-jelöltje a Fidesznek, és betiltják-e az energiaitalokat?

Jövő héten lesz elnökségi ülés, a miniszterelnök márciusra ígérte a bejelentést, de Gulyás szerint ennél hamarabb is megszülethet. Egyelőre nincs döntés az energiaitalok 18 éven aluliak esetében való betiltásáról – mondta egy másik kérdésre a tárcavezető.

 

A miniszter hangsúlyozta, hogy úgy kell megállapodnia a fővárosnak és a kormánynak, hogy az agglomerációs településeken élők ne járjanak rosszabbul. Minden gyermek hátrányt szenved, akit nem egy anya és egy apa nevel – mondta egy másik kérdésre Gulyás. Az élettársi kapcsolatok esetében nem tervez változtatást a kormány. 

 

Vissza kell térni a normális gazdálkodáshoz

Gulyás Gergely kérdésre elmondta, 2010 előtt nem kétszeresére emelték a tanári bért, hanem elvettek egyhavi bért, és hasonló történt a nyugdíj esetében is. 

 

Szerinte 2021-ig, amíg normális évek voltak, sikerült tartani a hiányt, de az összes európai országban pontosan ugyanolyan jelenségek vannak, mint Magyarországon. Ezzel együtt úgy látja, hogy vissza kell térni a normális gazdálkodáshoz, ami a jelenlegi kormány időszakát jellemezte. 

 

Gulyás kérdésre elmondta, Azbej Tristan járt Nigerben, a magyar kormány álláspontja, hogy tenni is kell a migráció megállítása érdekében, ezért helyben kell segíteni. A csádi katonai misszió előkészítése pedig jól halad – tette hozzá. 

 

Mi a kormány véleménye a német gazdatüntetésekről?

A németeknek vannak jó tulajdonságaik, de kevésbé jók is – válaszolta a kérdésre. Szerinte azt a zöldítéspolitikát, amit kitaláltak, a józan ész határain túl is erőltetik. Miközben mindenki egyetért a célokban, a huszadik extra adót is kivetik a gazdákra. Ezzel párhuzamosan van egy instabilitás is az országban, a kancellár megítélése is soha nem látott mélységben van, még Schrödernél is népszerűtlenebb. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy Németországban a három kormánypárt népszerűsége a 30 százalékhoz közelítsen – jegyezte meg.

 

Gulyás Gergely másik kérdésre elmondta, van egy jó magyar gyermekvédelmi törvény, és ha ezt megvédjük, már az is jó eredmény. Hangsúlyozta, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nem képezhetik árukapcsolás tárgyát, és ilyen  a gyermekvédelem ügye is – tette hozzá. 

 

Lehet-e olyan jó a viszony Ukrajnával, mint Szlovákiával?

Ne zárjuk ki, hogy Ukrajnával majd olyan jó lesz Magyarország viszonya, mint Szlovákiával és Szerbiával, mivel az utóbb említett két országgal korábban nagyon rossz volt a viszony, mégis pozitív változás történt – mondta egy másik kérdésre Gulyás. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Ukrajna támogatása ellen van, nem attól zárkóztak el, csak azzal nem értenek egyet, hogy ez hitelből és az unió költségvetéséből történjen. Hazánk kész támogatni Ukrajnát a saját költségvetéséből, tette hozzá.

 

Csak vesztesek vannak

– mondta arra a kérdésre, hogy ebben a háborúban kinek az oldalára áll a magyar kormány. Egy másik kérdésre megismételte, hogy migráció és gyermekvédelem területén nincs kompromisszum.  Bizonyos uniós forrásokat blokkolnak, vannak olyan források, amelyeket akkor is le tudnak hívni, ha nincs megegyezés a két kérdésben. „Nyers hatalmi küzdelem zajlik, a lengyeleket szeretik, a magyarokat nem” – ennek ellenére úgy látja, jó esélyeik vannak. „Mi egyetlen fillérről sem mondunk le” – jegyezte meg.

 

Zajlanak a tárgyalások Rákosrendezőről, a svédeknek nem fontos a NATO-tagság

Gulyás Gergely bízik benne, hogy idővel sikerül megállapodni az Erasmus-program kapcsán a bizottsággal. Rákosrendező esetében elmondta, 5 milliárd euróért építkezik majd a befektető, de a pontos elemekről még tárgyalnak. 

 

Szerény hozzájárulás lenne Svédország NATO-tagsága – ezt válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy mennyiben erősítené a katonai szövetséget a skandináv állam, hozzátéve, hogy a NATO költségeinek jelentős részét egy ország, Amerika biztosítja. „Ha a svédeknek nem fontos, akkor nekünk miért legyen az?” – tette fel kérdésként a miniszter, aki szerint „birodalmi tempó”, amit Daniel Freund képviselt az elmúlt években.

 

Lehet idén nyugdíjprémium és Volán-sztrájk is

Nem ismer olyan mértéktartó előrejelzést a miniszter, amely jelentősen eltérne a 3,6 és 4 százalék közötti gazdasági növekedéstől. Ami azt is jelenti, hogy nyugdíjprémiumot fizethet az állam, ha ez tényleg 3,5 százalék felett lesz. Eddig öt alkalommal fizetett a mostani kabinet nyugdíjprémiumot.

 

„Esélyt látok rá, nem biztos, hogy be is következik” – válaszolta arra a kérdésre, hogy elkerülhető-e a január végi Volán-sztrájk, miután elutasították a szakszervezetek Lázár János ajánlatát. 

 

Ősz előtt lehet megállapodás az uniós forrásokról, a pragmatikus együttműködésé a jövő a V4-ek között

Gulyás szerint még van terük az egyeztetéseknek, ezért bízik benne, hogy ősz előtt lesz megállapodás a még zárolt uniós forrásokról. Arra a kérdésre, hogy ki felel a kormányban a gazdasági kérdésekben, azt mondta, a fiskális és a gazdaságfejlesztésnek is megvan a maguk felelőse. „A túlzott hatáskör-sovinizmus nem tesz jót egy kormány működésének” – tette hozzá.

 

„Reméljük, hogy az együttműködés helyreáll, a négy országnak továbbra is vannak közös érdekei – mondta a V4-ek jövőjét firtató kérdésre, szerinte a pragmatikus együttműködésnek van jövője. Jelenleg a cseh elnökség vezeti az országcsoportot.

 

A Demszky-korszakot idéző kátyúhelyzet van Budapesten – mondta újságírói kérdésre a miniszter.

 

forrás: vg.hu