10 éven belül komoly átalakulás jöhet a Balatonnál: mutatjuk, mire készülnek

2020. augusztus 10. 09:07
A Balaton-térsége komplex társadalmi-gazdasági rendszert alkot, amely rengeteg lehetőséget, de nehézségeket is hordoz magában. Sikere és fejlesztése más európai tavakhoz hasonlóan az egyedi természeti adottságokra épülő turisztikai szolgáltatásokon, valamint a tavak rekreációs és lakossági hasznosításán alapul. A szakemberek szerint azonban a meglévő ágazati és integrált területi politikák sajnos nem kezelik összetettségüknek és jelentőségüknek megfelelő szinten a nagy tavakat. Miután jelenleg a 2021-2027 közötti programozási időszak tervezése folyamatban van, amiben a regionális fejlesztések során a tavas térségek talán nagyobb figyelmet kaphatnak. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ezért is szervezett online térségfejlesztési egyeztetést a témában, amelyen természetesen a HelloVidék is részt vett.
10 éven belül komoly átalakulás jöhet a Balatonnál: mutatjuk, mire készülnek

A Balaton régió gazdaságának helyreállítása és fenntarthatóbb kezelése került a fókuszba a Balaton Fejlesztési Tanács július 22-i online konferenciáján, ahol a szakemberek bemutatták a térségfejlesztéssel kapcsolatos tervezési folyamatok aktuális helyzetét, valamint felhívták a figyelmet a tavak integrált, programalapú fejlesztésének szükségességére.

Ahogy arra a szakemberek már többször rámutattak, a Balaton-térsége hazánk olyan európai jelentőségű természeti értéke, amely nem csak természeti és kultúrtörténeti, de nemzetgazdasági jelentőséggel is bír. A három megyét átölelő terület környezeti állapota, a gazdaság és a helyi társadalom olyan egységet alkot, amely egyedülálló módon érzékeny a természeti feltételek és az emberi hatások változásaira. A globális éghajlatváltozás, a rekreációs szokások és a regionális gazdasági szerkezet átalakulása, valamint a demográfiai viszonyok megváltozása együttesen járul hozzá a Balaton-térség ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszerének fokozott sérülékenységéhez.

A térség korábban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben járult hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez, napjainkban ez már csak átlagosnak mondható. Ennek oka kevésbé a térség lehetőségeinek kimerülésében, sokkal inkább azok hatékony kiaknázásának hiányában keresendő. Ezért kell biztosítani a térség sajátos igényeihez és szerkezetéhez igazodó megoldásokat

– mondta dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, kiemelve a 20012019 közötti időszak vendégforgalmi mutatóit, amelyek az elmúlt öt évben hosszas stagnálás után újra emelkedni kezdtek.

A magyar tenger térségének sérülékenysége nem csak az elmúlt évtizedek kedvezőtlen ökológiai változásaiban, de az immár több éve zajló gazdasági teljesítmény-romlásban, illetve a foglalkoztatottak számának csökkenésében is nyomon követhető.

 

A cikkben közzétett grafikon itt érhető el 

A természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag régió gazdaságában tehát országos viszonylatban is kiemelt szerepe van a turizmusnak, ám a foglalkoztatottság erősen szezonális, amely részben köszönhető a nyári szezonban az állandó lakosságot szinte megduplázó üdülőtulajdonosok által, elsősorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek. Az éves átlagot tekintve elsősorban a parttól távolabbi településeken magas a munkanélküliség, illetve az inaktívak aránya. Az online tanácskozás tanúsága szerint a regionális politikában elsősorban olyan forrásokra lenne szükség, amelyek segíthetnek a tó vízminőségét javítani, miközben támogatják a munkahelyteremtést, a készségek fejlesztését, a gazdasági növekedést, valamint az életminőséget és a fenntarthatóságot.

Kiemelten fontosnak tartjuk az integrált tó fejlesztési és gazdasági ügyek és feladatok előtérbe hozását az Európai Unió különböző szintjein a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan. Célunk, hogy a funkcionális régiók, mint például a tavas térségek is a városias területekkel azonos hangsúllyal jelenjenek meg. Szorgalmazzuk például a dedikált pilot programok elindítását a Balaton mentén

– hangsúlyozta dr. Molnár Gábor.

Anton Schrag, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) Magyarországért felelős részleg vezető-helyettese szerint jó hír, hogy a 2021-2027 közötti programozási időszak tervezése során a regionális fejlesztések között a tavas térségek talán nagyobb figyelmet kaphatnak. Ehhez kiemelt öt fejlesztési koncepciót is, amelyek az Okos Európa, a Zöld Európa, az Együttműködőbb Európa, a Szociálisabb Európa és a Fenntartható Európa konstrukciók.

A 2021 és 2027 közötti elképzelések között szerepel a gazdasági zónák létrehozásának terve. Ehhez négy területen gondolkodunk: tartalmi, földrajzi, időbeni és pénzügyi megközelítésekben. Ezek lefedik a területi és ágazati projektek program szintű összehangolását és a pályázati felhívások megjelentetésének egymáshoz igazítását, amelyek területi beavatkozások esetén speciális eljárást jelentenek, miközben a szereplők a megyei és gazdasági zóna szintű összhangra törekednének. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése az ország gazdasági és társadalmi versenyképességének a növelése

– mutatott rá Horváth Viktor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tervezési és Közvetlen Uniós Forrás-koordinációs Főosztályának vezetője. És akkor nézzük, ennek a 2021 és 2027 közötti időszakra megfogalmazott, partnerségi megállapodásnak a részeit:

  • vonzó vidéki életmód;
  • tiszta és biztonságos, valamint energiafüggetlen Magyarország;
  • gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség;
  • csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország;
  • gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát medencében;
  • Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése.

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Szerződéses partner miatt jött az adatvédelmi bírság

2021. február 17. 09:35
A személyes adatok kezelését és az azért való felelősséget szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) gondosan körülírt kötelezettségrendszert telepít mind az adatkezelőkre, mind pedig az általuk az adatkezelésbe bevont un. adatfeldolgozókra. Habár az adatfeldolgozó mulasztásáért az adatkezelőn túlmenően maga az adatfeldolgozó is felelősséggel tartozik, ez idáig Magyarországon nem született adatfeldolgozót bírságoló hatósági döntés. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság legújabb döntésében azonban az adatfeldolgozó gondatlanságáért mindkét fele megbírságolta. A tanulságok levonásához lássuk mi vezetett a bírsághoz:

Ma újranyit a Balaton vára

2020. június 22. 08:59
Szombattól ismét látogatható a Szigligeti vár, de a rekonstrukció még folytatódik.