137 ezer fővel csökkent a potenciális munkaerő-tartalék

2022. augusztus 19. 08:05
A potenciális munkaerő-tartalékhoz az első negyedévben 299 ezer ember tartozott, számuk 137 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest.
137 ezer fővel csökkent a potenciális munkaerő-tartalék

A Központi Statisztikai Hivatal Munkaerőpiaci folyamatok 2022 I. negyedév című tájékoztatója szerint a potenciális munkaerő-tartalékot a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak jelentik együtt.

Az érintett csoport számában a legnagyobb csökkenést Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon tapasztalták, míg a legnagyobb tartalékkal Észak-Alföld és Észak-Magyarország rendelkezik, ezeken a területeken a potenciális munkaerő-tartalék több mint 60 százaléka munkát kereső munkanélküli, harmada pedig olyan inaktív, aki ugyan munkát nem keres, de szeretne dolgozni.

Támogatások a foglalkoztatottság növelése érdekében (Fotó: Depositphotos)

Kevesebb a tartalék (Fotó: Depositphotos)

A vizsgált időszakban átlagosan 181 ezren voltak munkanélküliek, így a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. A munkanélküliek létszáma 34 ezerrel csökkent a 2021 azonos időszakában mért kiugróan magas értékhez képest.

Az idén január és március között a munkanélküliek átlagosan 8,9 hónapja kerestek munkát. Viszonylag magas, 42 százalék volt az 1-3 hónapja munkát keresők aránya, ugyanakkor a tartósan (legalább egy éve) állást keresők aránya is 34 százalékra emelkedett.

A régiókat tekintve továbbra is Észak-Alföldön a legmagasabb a munkanélküliség, 6,8 százalék, a legalacsonyabb pedig Közép-Dunántúlon, 1,7 százalék.

Az első negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben elérte 4 millió 674 ezret, ami éves szinten 107 ezres növekedés. Mindezt elsősorban az okozta, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak köre 103 ezerrel nőtt, de hozzájárult a külföldön dolgozók 14 ezres növekedése is.

A legalább öt embert foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján 2022 első negyedévének végén az üres álláshelyek száma éves szinten 39 százalékkal nőtt, megközelítette a 87 ezret. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legnagyobb munkaerőhiány a feldolgozóiparban, az adminisztratív szolgáltatások, a közigazgatás, valamint az egészségügy és a szociális ellátás területén jellemző.

 

www.piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Húsvét után: mi jár a ledolgozott munkaszüneti napokra?

2019. április 23. 08:52
Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?

Előbb futunk ki a munkaerőből, mint a munkahelyekből

2018. november 26. 10:50
Stratégiai munkaerő-tervezés nélkül nem lehet megúszni. Demográfiai okokból jön a munkaerőkrízis, ami 2030-ra szinte a világ minden nagy gazdaságát érinteni fogja, különböző mértékben. Lesz, ahol a szükséges munkaerő negyede hiányozni fog. Tehetségek hiányában pedig egyre jobban oda kell figyelni a szervezeti kultúrára, hogy a munkavállalók számára mi az, ami egy vállalatnál fontos: például a kapcsolat a kollégákkal, a vezetővel valamint a munka és magánélet egyensúlya. Minderről beszélgettünk Rainer Strackkal, a Boston Consulting Group (BCG) senior partnerével az EMEA régió People & Organization vezetőjével, annak kapcsán, hogy négy év után újra megjelent a cég Decoding Global Talent című tanulmánya, amelynek egyik fő szerzője.