15-30 százalékos áremelést hozott 2017 a sütőiparban

2017. január 06. 08:07
A Pékszövetség még novemberben felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017-től áremelés várható az ágazatban. Heves megyében a sütőipar szereplői máris 15-30 százalékos áremelést hajtottak végre.
 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly őszi élelmiszeripari konferenciasorozatának sütőiparral foglalkozó tanácskozásán Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, az ágazatnak régi, az előrelépést akadályozó egyik problémája, hogy a pékségek évek óta nem tudtak árat emelni, pedig a költségek folyamatosan emelkedtek. Néhány nappal később pedig a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy a kenyér 30 százalékos áremelkedésével kell kalkulálniuk a fogyasztóknak 2017. január 1-től.

Heves megyében például be is vált az elnöki jövendölés. A heol.hu írása szerint a sütőipar helyi szereplői máris 15-30 százalékos áremelést hajtottak végre. A drágulás oka egyrészt a kötelezően fizetendő bérek emelkedése – a Heves megyei cégek is munkaerő-hiánnyal küszködnek, sokan nem vállalták például ennyiért az éjszakai munkát, ráadásul a melegben kell dolgozni –, illetve az alapanyagok drágulása. Közben módosították a Magyar Élelmiszerkönyv sütőiparra vonatkozó passzusait is, amely több vállalkozásnál szintén hozzájárul az árak emelkedéséhez.

A lapnak Kurdiné Nagy Klára, a Pékszövetség megyei vezetőségi tagja elárulta, saját vállalkozása harminc százalékkal emelt árat január elsejétől. Szerinte azok a cégek, amelyek becsületesek, nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett költségeket. Akik nem emelnek, arra számítva, hogy így több terméket tudnak értékesíteni, azzal nem számolnak, hogy a több termék költsége is magasabb.
– Számoltunk, s harminc százalékos áremelést láttunk szükségesnek. A bérek és bérköltségek emelkedését ugyanis ki kell gazdálkodniuk a vállalkozásoknak – magyarázta a szakember.

Egy másik pékség vezetője, Nagy Lajos szerint is muszáj volt árat emelniük a cégeknek, hiszen a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 15-25 százalékkal növekedett. Nőttek az ez után fizetendő közterhek is, a járulékcsökkentések viszont nem ellentételezték a kiadások emelkedését. A társasági adókulcs csökkentése nem is érintette a kevéssé jövedelmező ágazatot. Elárulta, a kis pékségeknek a kormány ellentételezést ígért a radikális béremelés miatt, erre szükség is volna.
– A többség most 10-15 százalékkal emelte árait. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy ez szükséges, de az áruházláncok visszaverték a törekvést – jegyezte meg Nagy Lajos.

elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

Új korszak határán a magyar agrárium

2018. január 12. 08:51
A magyar mezőgazdaság jövője, a gazdák megélhetése nagymértékben attól függ, hogy a takarékos, korszerű, gazdaságosabb termelést biztosító, legkorszerűbb számítástechnikai eredményeket, különböző megoldásokat miként tudjuk átvenni, elsajátítani – mondta Fazekas Sándor az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Röghöz lehet kötni a munkavállalókat?

2017. október 17. 09:57
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).