Az eseményt Dr. Futó Péter, a Futureal csoport alapítója (a Forbes legfrissebb milliárdoslistáján is szerepel) és egyben az MGYOSZ elnöke nyitotta meg, és tájékoztatta a jelenlévőket az ország legnagyobb munkaadói szervezetének tevékenységéről.

Dr. Futó Péter, a MGYOSZ elnöke beszél a szervezet budapesti rendezvényén. 200 ezer új munkavállaló hiányzik a gazdaságból. Fotó: MGYOSZ

Ezt követően Dr. Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy a fővárosban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első fél évében a 15-64 éves korosztályban az előző év azonos időszakához képest 12 ezerrel, 2010-hez képest pedig 134 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Budapesten a munkanélküliségi és a foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál is lényegesen jobb. Elmondta továbbá, hogy

Budapest munkanélküliségi rátája az Európai Unió 275 metropolisza között a 13. legjobb volt 2016-ban.

A béremelés önmagában kevés 

A vállalkozói oldalról kiemelték, hogy a szakgimnáziumban végzett fiatalok sokkal motiválhatóbbak a munka világában.  A cégek a munkaerőhiányos helyzetben jelenleg többféle eszközökkel próbálják magukhoz „csábítani” a munkavállalókat: ezek között első helyen említhető a béremelés (ami önmagában kevés, és nem mindig hoz eredményt), szállás és utazás biztosítása, atipikus munkavállalási lehetőségek (távmunka, részmunkaidő), összetartó közösség kialakítása, és extra szolgáltatások (képzési programok saját képző központjukban). Sokszor azonban még ezek a lehetőségek sem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő szaktudású és létszámú munkavállalót találjanak a cégek.

Az oktatási intézmények részéről elmondták, hogy a szakoktatók továbbképzése nem megoldott: sokféle módszertant ismerhetnek meg a tanárok, de a szakmunkásképzésben arra nincs iránymutatás, hogy hogyan újítsák meg az órai anyagot. Ezért is mutatkozik nagy igény a tanári oldalról (is) az egyhónapos vállalati munkára a tapasztalatszerzés miatt. Az oktatási intézmények képviselői elmondták továbbá, hogy nem lehet az iskoláktól elvári a pályaorientáció felelősségét, ebben az esetben is közösen kellene a szülőket megszólítani. Az a tapasztalat iskolai oldalról, hogy

a vállalkozásokban sok esetben nincs meg a hajlandóság arra, hogy betanítsák a munkavállalót, kész szakembert akarnak alkalmazni.

Az esemény során Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit. “Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról.

A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban”

– mondta el a szövetség beszámolója szerint az eseményen Gablini.

A munkaerőhiány ijesztően nő Budapesten is 

A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de budapesti szinten is jól láthatóak a problémák.

A fővárosban például az elmúlt 6 év alatt 40%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma.

Míg 2011-ben közel 15 000 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 9 000 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben nőtt Budapesten: az azonos időszakban a kezdeti, 4000 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már majdnem elérte a 24 500-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.

A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a következő:

• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.
• Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
• Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.
• Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.
• A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.

Négy-öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a legnagyobb munkáltatók egy youtubber segítségét kérjék, most ez is eljött.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba, youtube vlogger közreműködésével felhívást tett közzé a Youtube-on és az MGYOSZ Facebook oldalán, melyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kérik, osszák meg tapasztalataikat a szövetséggel.

www.forbes.hu