310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre
2023. január 20. 12:35
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek - tette hozzá.
Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért - tette hozzá.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése.
Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik - közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz.
Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
forrás: profitline.hu
Kapcsolódó cikkek
Vadregényes tájakkal vár a Börzsöny
2023. március 13. 09:19
Az Ipoly Erdő Zrt. Pest és Nógrád megyében, 64 ezer hektár állami erdőterület vagyongazdálkodója, ami Magyarország legerdősültebb tája. A nyilvántartott élőfakészlete összesen mintegy 13 millió bruttó köbméter. Az elmúlt 5 évben erdőtelepítéseik összterülete 65,5 hektár volt (ebből 59,43 ha őshonos, 6,07 ha akác), erdőfelújítás pedig 2.620 hektáron zajlott.
Vadregényes tájaival napjainkban is otthont ad mindenki számára, legyen az gazdálkodó, természetvédő, vagy pihenni vágyó természetjáró. A terület magába foglalja a Börzsöny hegységet és a Cserhátot - benne a Karancs és a Medves kistájat, valamint érinti a Gödöllői-dombvidéket is. A társaság által kezelt erdők 62 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000), ahol kiemelt feladat a térség védelme. Míg a Börzsöny mély völgyekkel és meredek bércekkel, gerincekkel tagolt, az erdőtársulásaiban elsősorban a bükk és a tölgy dominál, addig a Cserhát lankásabb dombjain a cser és az akác az uralkodó.
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
2024. október 30. 17:40
2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartás és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgáló HMKÁ 2-vel.