Érzelmi intelligencia

Felismerjük-e önmagunk és mások érzelmeit, és megértjük-e, hogyan hatnak ezek cselekedeteinkre? A magasabb érzelmi intelligencia segít jobban kezelni a stresszt, mivel ha megértjük, mi okozza a feszültséget, tenni is tudunk ellene. Segít önmagunk és mások motiválásában is, mert ha felismerjük, mi okoz a munkában örömet, elégedettséget, akkor ezek motiválni fognak a jobb, hatékonyabb munkavégzésre. Ha pedig megértjük, mitől lesz a kollégánk, főnökünk dühös vagy frusztrált, akkor könnyebben tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket, és megoldani az esetleges konfliktusokat. Gyakorlat: Figyelj a tested jelzéseire. Görcsbe rándul a gyomrod? Megfájdul a fejed? Súlyt érzel a mellkasodon? Milyen érzés kapcsolódik ezekhez a testi jelzésekhez, és milyen helyzet váltotta ki ezeket? Milyen gondolat húzódik mögötte, és az reális-e? Egy példa: észreveszed, hogy megfájdult a hasad, remegsz, és gyorsabb a szívverésed is. A tünetek azután jelentkeztek, hogy folyton csörög a telefon, és lassan itt az ebédidő, de még reggelizni sem tudtál. Frusztráltságot érzel, és elkeseredettséget. Mi okozza ezeket az érzéseket? Az a gondolat van benned, hogy a feladatokat muszáj elvégezni, különben nem fogsz megfelelni, és kiderül, hogy alkalmatlan vagy? Vizsgáld meg, valóban így van-e: nem lehet, hogy mindenkinek jár pár perc pihenő, és ettől még senki nem lesz alkalmatlan? Mi lenne a helyzethez legjobban illő viselkedés?                                    

Aktív figyelem

Az egyik legfontosabb képesség, hogy oda tudunk-e figyelni a másikra, és megértjük-e azt, amit mond, illetve a mondanivalója mögöttes tartalmát. Az ügyfél, a kollégánk vagy a főnökünk mélyebb megértése hozzásegít a jobb kapcsolat kialakulásához, a konfliktusok megoldásához és a feladatok hatékonyabb elvégzéséhez. Gyakorlat: ha valaki beszél hozzád, ne a válaszon gondolkozz, hanem próbálj teljesen a mondanivalójára koncentrálni, majd amikor befejezte, adj neki egy egymondatos összefoglalót, hogy “tehát azt mondod, hogy…”. Csak ezután reflektálj rá, és mondd el, hogyan néz ki a szituáció a te nézőpontodból. Nehezítés: figyelj arra is, mi lehet a beszélő igénye az adott pillanatban? Mit is szeretne? (Még ha nem is arról beszél.) 

Empátia

Annak képessége, hogy felismerjük mások érzéseit, félelmeit, aggodalmait azáltal, hogy képesek vagyunk az ő helyzetükbe képzelni magunkat. Az empátia segíthet abban, hogy a másik által elmondottakat jobban megértsük, és ne saját feltételezéseinkre építsünk. Abban is hasznos lehet, hogy a másik fél megértése által jobb kapcsolatot tudjunk kialakítani, és a konfliktusokat konstruktív módon tudjuk megoldani. Gyakorlat: Idézz fel egy helyzetet, amikor valakivel vitába keveredtél. Próbáld meg felidézni, mit gondoltál, éreztél, tettél akkor. Ezután próbálj a másik ember bőrébe bújni és kitalálni, mit érzett, gondolt ő? Mi lehetett az viselkedése mögött? Voltál-e te korábban olyan helyzetben, amikor úgy érezted magad, ahogy ő érezhette ebben a szituációban? Harmadszorra képzeld magad egy kívülálló helyzetébe: mit láthatott volna, hogyan viselkedtél te, és hogyan a másik? Mit üzentetek egymásnak a testbeszédetekkel?

Kormos Lilla, coach / hrblog.hu