A VOSZ szerint a minimálbérek növelése azért is érdek, hogy nagyobb legyen a bértávolság a közmunka és a munkaerőpiaci alsó kategóriák között, mert ez munkára ösztönözné az embereket. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára kedden az MTI-nek nyilatkozva tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Azaz az adóék 50 százalékos, ami az EU 28 tagállama között a negyedik legmagasabb. Az elvándorlásra hivatkozva azt mondta, hogy amikor félmillió ember elhagyta az országot, mindenképpen lépni kell, mert a nettó bérek rendkívül alacsonyak, ezért bizonyos ágazatokban nagy a munkaerőhiány.

A főtitkár szerint a járulékcsökkentés önmagában nem megoldás, de nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a vállalkozók bért fizessenek, és legyenek forrásaik. Szerinte a 15 százalékos bérfejlesztés egyszer bírható áldozat a munkáltatóknak, de évről-évre ekkora emelésben tönkre mennek a vállalkozások.

Dávid úgy látja, a közfoglalkoztatás rendszerét is át kell alakítani: mert a járulékcsökkentés félmilliárd forintos költségvetési bevételkiesését a kiadási oldalon kell kompenzálni, vagy úgy, lehet, ha az alacsonyabb járulékteher miatt a munkaáltatók újabb munkaerőt vesznek fel, ami többletbevételt hoz. Vagy az állam olcsóbbá tétele, azaz a közszféra dolgozóinak az üzleti szférában alkalmazása szükséges a járulékcsökkentés megvalósításához – sorolta.

A Liga Szakszervezetek pedig arról tájékoztatta a lapot, hogy az valószínűsíthető, hogy többlépcsős modellben épülhet be a tervezett járulékcsökkentés a bérekbe, mert első évben még a munkáltatónak nem lesz kötelező a fizetésekbe visszaforgatnia a tehercsökkentést.

A kormányzati számítások szerint a 8 és 13 százalékos emelés a minimálbér 120, a szakmunkás-bérminimum 145 ezer forintra emelkedne. A versenyszférában 807 ezer munkavállaló fizetése emelkedhet, évente ezzel 111 milliárd forintos bértömeg-növekedést eredményezve.

mno.hu