A klímaváltozás hatásait mérséklő döntéstámogatási rendszer, mint szolgáltatás abból a felismerésből indul ki, hogy elismerjük: „mozgó célpontra lövünk”, vagyis folyamatosan változó jövőbeli feltételekre kell időben előrevetítve megoldásokat találnunk. Elfogadva a klimatológusok adott helyszínre modellezett havi csapadék és hőmérsékleti adatait, az erdészeti kutatás egyik legújabb innovációja révén meg tudjuk határozni az erdészeti klímaosztályok jövőbeni alakulását a beavatkozási helyszínre vonatkozóan. Ebből következően meg tudjuk határozni egy-egy erdőrészlet (néhány hektáros erdőállomány) jövőbeli termőhelyét, vagyis megalapozott javaslatot tehetünk az adott területen hosszútávon fenntartható fafajokra, sőt a fajokon belüli legbiztonságosabban alkalmazható szaporítóanyag-forrásaira, és akár a gazdálkodás módjára. Ma már több erdőtervezési körzet megújítása során alkalmazásra került a fenti elv, egy egységként kezelve a terepi felvételezések módszereivel és eredményeivel.

A faépítés fontossága egyre növekszik, és az európai kormányok által felismert és támogatott megatrenddé válik. A szén hosszú távú megkötésével, más építőanyagok kiváltásával a faalapú építkezés hozzájárul a légköri szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentéséhez. Az építőipar a tömörfa legnagyobb fogyasztója, amelyet napjainkig a fenyő fafajok uralnak. A rönkfa alapvető jellemzői és a tömör fa feldolgozásának jelenlegi módjai okozzák a rönkökből származó kész építési termékek viszonylag alacsony kihozatalát.

A jobb ellenálló képesség érdekében az erdőgazdálkodás fokozatosan megváltoztatja a fajok összetételét az európai erdőkben, ami azt eredményezi, hogy a hosszú távon a kitermelhető lombos fafajok aránya növekszik. A fenyők nagyarányú cseréje lombos fafajokra várhatóan drámai módon növeli a magas minőségű rönkök mennyiségét egész Európában. A gyártóknak a lombosfa hasznosítása során (a fenyőkhöz képest) jelentős különbségekkel kell megküzdeniük. Sőt, az egyes fafajokon belüli változatosság is új kihívásokat jelent a termelés során. Ezenkívül az ágazat új műszaki tulajdonságokkal rendelkező és magas esztétikai értékű új termékeket is létrehozhat. A jelenlegi változó (biológiai és gazdasági) környezetben a faipari tudomány és az ipar kénytelen újfajta felhasználási utakat találni az egyes fajokban és a választékaiban rejlő lehetőségek kiaknázására. Mindezt azzal a céllal, hogy közösen megbirkózzunk a felhasználók elvárásai és az alapanyagok mennyiségi és minőségi elérhetősége között, várhatóan egyre növekvő távolsággal.

Egyre nyilvánvalóvá válik, hogy a jövőben fokoznunk kell a zöld gazdaság iránti elkötelezettségünket. Egyértelműen fel kell mérni a faanyagban rejlő lehetőségeket, és egyes fatermékeket, ill. csoportokat priorizálni szükséges. A faanyagnak és a fatermékeknek az építőiparban történő alkalmazása jelentős előnyökkel jár az ENSZ által meghatározott célok, és az EU Zöld Megállapodásának megfelelő fenntartható fejlesztési célok tekintetében is.

Egy ígéretes jövő képét láthatjuk magunk előtt, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a lombosfákat felhasználják az építőiparban, valamint mára nagyszámú innovatív mérnöki fatermék áll rendelkezésre, amelyek az erdészeti faipari lánc részét képezik.

Az új zöld építési termékek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. Külön hangsúlyt fektetnek a lombosfák hasznosítására, ami ezen fafajok erdőgazdálkodásban betöltött szerepének növekedésével függ össze. Ez elsősorban a közvélemény fokozott figyelmének köszönhető a globális felmelegedés hatásaival kapcsolatban. Vannak olyan vállalatok, intézetek és hatóságok, amelyek erőfeszítéseket tettek a fenntartható faépületek fejlesztése érdekében. A rétegelt-ragasztott fa tartó (GLT, RR fa) és a rétegragasztott fapanel (CLT) ma már elterjedt mérnöki faipari termékek (EWP), melyek kritikus jelentőségűek a zöld faépületekben. Ezek a termékek elsősorban fenyőkön alapulnak, azonban a lombos a fajok kulcsfontosságúak lehetnek a további zöld innovációkban. A lombosfa felhasználása óriási előnyökkel jár az építőiparban, különösen, ha figyelembe vesszük a termelés teljesítményének hatékonyságát és fenntarthatóságát. Először is vannak lehetőségek a közönséges lombosfa termékek, például a rétegelt lemez felhasználási arányának növelésére az építőiparban. Másodsorban a további specifikus szerkezeti faipari termékeket, mint például furnér- és rostalapú LVL, LSL és I-gerendákat további eszközöknek kell tekinteni, melyek használatával több lombosfát építhetünk be a zöld épületekbe (a tömörfa alapú CLT és RR fa mellett).

A konferencia kiadványa megtekinthető és letölthető az alábbi linken keresztül:

http://www.hardwood.uni-sopron.hu/?page_id=42

A 9. Lombosfa Konferencia szervezői:

Prof. Dr. Németh Róbert
Dr. Bak Miklós
Dr. Báder Mátyás
Dr. Christian Hansmann
Dr. Peter Rademacher

Soproni Egyetem / www.fataj.hu