Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi tanulmánya szerint klímaváltozás a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar szereplői számára is jelentős veszteséget okoz, aminek elsődleges oka az, hogy
a szélsőséges időjárási jelenségek okozta vis major helyzetek miatt a beszállítók nem képesek tartani a szerződésben lekötött mennyiségeket.
A termények beszállítása hektikus, a feldolgozás ütemezése tervezhetetlen. A tartós szárazság és aszály miatt egyes növényfajok korábban érnek, így korábban válnak feldolgozásra alkalmassá, amire az üzemek nincsenek fölkészülve. Azokban a térségekben viszont, ahol a nagy meleg mellé áradásszerű esőzések is társulnak, a kórokozók fölszaporodása jelentős, ami miatt csökken a feldolgozható minőségű termés mennyisége.
A klímaváltozás miatt összességében nő a zöldség- és gyümölcs-feldolgozóipar költsége, hiszen az egyenletes mennyiségű és minőségű földolgozott áru kibocsátása érdekében a szabadpiacról kell beszerezni a hiányzó árut, ami általában drágább.
Az utóbbi három év szélsőséges időjárása Európa egyik felében aszályt, a másikban áradásokat okozott. A túlzott fölmelegedés hátrányosan hat a növény élettani folyamataira, így a termőképességére is. Az idén nyáron három hőhullám érintette Közép- és Dél-Franciaországot, a Benelux államokat, Németország észak-nyugati részét és az Ibériai-félsziget egy részét. Görögországban soha nem tapasztalt jégesők és viharok pusztítottak, amik súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben, különösen az őszibarack- és kajsziültetvényekben, legalább 20 százalékos terméskiesést okozva. Az európai szamóca-, cseresznye- és meggytermés az idén 40 százalékkal csökkent, a késő tavaszi fagy pedig a szilva- és málnatermést tizedelte meg. Az alma- és körtetermés mennyisége most még nem becsülhető meg pontosan.
Az előrejelzések szerint
a klímaváltozás hatására a mediterrán térség országaiban 2100-ra több mint 80 százalékkal csökkenhet a termesztett növények termőképessége.
Az észak- és nyugat-európai térségekben azonban hosszabbra nyúlik a tenyészidőszak, és a korábbihoz képes több lehetőség adódik a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően várhatóan 8 százalékkal értékelődnek föl a termőföldek Nyugat-Európában, és még nagyobb mértékben a skandináv és a balti államokban. Mind emiatt
az évszázad végére teljesen átalakulhat a kontinens mezőgazdasága.
A tanulmány szerint a termelőknek és integrátoroknak növelniük kell az öntözött területek nagyságát, a feldolgozóknak támogatniuk kell a gazdákat abban, hogy a nehézségek ellenére továbbra is termeljenek, a gyengébb teljesítmények ellenére se számolják föl megszokott a kultúrákat.
