A több mint négy emberöltőnyi múlt réges-régen, még a XIX. század közepén vette kezdetét. A termelést a két világháború között elindító cég alapítója ugyanis az 1868 óta sajtgyártással foglalkozó svájci Stauffer-család volt. A família egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező tagja Stauffer Frigyes, aki sajtmesterként volt ismert otthonában, 1890 körül érkezett Magyarországra a csábító iparfejlesztési törvények hatására - írja a storeinsider.hu.

fotó: wikipedia

Az olcsó import sajtok miatt akkorra gyakorlatilag tetszhalott állapotba került magyar sajtipar többek között ennek a döntésnek köszönhetően vált jelentős nemzetközi sikertörténetté pár év alatt.

Több éves helykeresés után üzemének – fiaival együttműködésben – végül Répcelakon találta meg otthonát, ahol 1908-ban hivatalosan is megalakult a Stauffer és Fiai Közkereseti Társaság.

Fő tevékenységi körként a sajt és vajkészítést jelölték meg. 1923-ban már olyan tőkeerősek voltak, hogy napi 10 000 liter tejet dolgoztak fel. A volumenre jellemző, hogy ez bőven elegendő lenneegy manapság is használt közepes (18 tonnás) tejgyűjtő tartály-autó megtöltéséhez. Ekkor a Stauffer-gyár a dunántúli régió domináns vásárlója volt, 3 megye csaknem teljes tejhozamát dolgozta fel.

Az üzlet az igazi lendületet mégis akkor kapta, amikor Stauffer Frigyes megvette Svájcból az ömlesztett sajtok gyártási technológiáját, és 1930-ban megjelentek az első Medvék. Az úgynevezett dobozsajt ekkor Európában már több helyen is elterjedt volt, ám hosszú múltra azért így sem tekintett vissza, hiszen a gyártást 1911-ben kezdték meg az alpesi országban.

Átütő innovációnak számított, hogy hosszabb ideig tárolható – és így jobban szállítható -, illetve könnyebben adagolható volt, mint korábban bármi más a sajtok piacán. 1924-ben a Tejgazdasági Szemle című szaklap részletesen foglalkozott az innovációval: „A dobozsajt a legújabb idők terméke…

Mint bármilyen más terméknél, a dobozsajtkészitésnél is fontos, hogy a nyersanyag kifogástalan minőségű legyen, különben a kész termék nem lesz jó.”

Hogy miért pont a „Medve” elnevezés jelent meg 1930 májusában az új terméken, arról több legenda is tartja magát. A legvalószínűbb, hogy miután a sajtkészítő mester a svájci Bern kantonjából származott, így az otthona, a tartományi címerállatát választotta jelképnek a csomagolásra. A megjelenésről szinte azonnal ráragadt az elnevezés magára a termékre is.

Az újdonság nem csak a hazai vásárlók tetszését nyerte el, de szinte pillanatok alatt népszerűvé vált külföldön, sőt a tengerentúlon is. Szállítottak többek között Németországba, Lengyelországba, Angliába, Ausztriába, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Kanadába. A siker olyan nagy volt, hogy a 1930-as években az üzem termékeik több mint 10%-át külföldre szállította. A gazdasági világválság később a Medvét is elérte, de a márka továbbra is népszerű maradt.

A sajtmester azonban ezen is úrra tudott lenni, s 1937-ben már napi 50 000 liter tejet dolgozott fel, s már 5 megyéből vásároltak alapanyagot. Ekkoriban éves exporttevékenysége olyan szintre futott fel, ami konkurált a fiatal Lettország teljes sajtkivitelével. A háború alatt több csapás is érte a családot.

Frigyes elhunyt, s a gyárat hadiüzemmé nyilvánították. A család 1945-ban el is hagyta az országot. Az üzemet végül a háború után 1948-ban államosították. Ezt követően rendre megjelentek olyan hírek, miszerint hamarosan újra kapható lesz a Medve sajt. A márkanév védettsége miatt 1958-ban azonban alternatív néven, „Mackó” változatban került vissza a polcokra.

Bár a terméket a kezdetektől kör alakú dobozban, cikkelyekre osztva árulták, mégis ráragadt a „kockasajt” elnevezés. Ez többek között annak magyarázata, hogy a szocialista országokban a tejipar gyártott négyzet alakú ömlesztett sajtot is, ami megalapozta a köznyelvi elnevezés terjedését. Ezek csak részleteikben hasonlítottak a magas minőségű, nagylyukú sajtból készülő Medvére.

Akadtak érdekes kísérletek azonban: 1968-ban a Ludas Matyi vicclap számolt be arról, hogy a gyártásért felelő szekértők négyszögletűvé alakították a csomagolást, ám csak azt. A sajtok megtartották a körcikkformájukat. Így viszont elég furcsa megoldás jött létre, hiszen a sajtocskák lötyögtek saját dobozukban.

Az év azonban nem csak erről lett nevezetes. Az 1967-es bejelentés követő évben ugyanis újból megjelent az üzletek polcain a minőségi ömlesztett dobozos sajt az eredeti, Medve nevén. Ezen a változaton azonban már csak a négy lábon álló medve ábrázolás maradt meg. A Stauffer-gyárhoz köthető ST védjegyet felváltotta az azonos, de ellentétes irányba álló medve logó.

Ezek után a következő innováció a 1980-as években érte a márkát, amikor nyolcszögletű változatban lett kapható.

A répcelaki gyár egyébként 1955-től a Vasmegyei Tejipari Vállat üzemegysége volt, amelyet 1993-tól önálló részvénytársaságként működött 1995-ig, amikor is a Pannontej Rt. vásárolta meg, amely Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. néven a mai napig Répcelakon gyártja a kördobozos Medve sajtokat.

Az ünnepi év nem múlhat el egy, a hőskort idéző elem felidézése nélkül. A Medve sajt márciusban limitált kiadásként - az ikonikus, klasszikus csomagolásában jelenik meg az üzletek polcain.

agrotrend.hu / storeinsider.hu