A szakbizottságban a tripartit delegáció tagjai dr. Kéri Ádám (Liga), Borosné Bartha Terézia (MGYOSZ) és Nédó Ferenc rendkívül felkészült  kormányzati szakdelegált voltak.

 

Előzmények

A biológiai veszélyforrások 2022-ben 550 000 munkavállaló halálát okozták világszerte. Számos biológiai veszélyforrás relevanciája okán így fel is került az ILO munkahelyi megbetegedések listájára, mely maga a 194. számú ajánlás.

 

 Az ILO 1919-ben, azaz a megalapításának évében fogadta el a 3. számú ajánlást az anthrax okozta kockázatokról (R3: A lépfene megelőzéséről), ezt pedig 2010-ben a HIV és AIDS okozta kockázatokról szóló 200. számú ajánlás követett (R200: A HIV és az AIDS a munka világában). A szakszervezetek 1993. óta követelik a biológiai veszélyforrásokkal kapcsolatos, önálló és általános ILO norma (standard) megalkotását, melyre ez idáig nem került sor.

 

1981-ben került elfogadásra a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló 155. számú egyezmény (C155: munkavédelmi egyezmény), amely kifejezetten nevesíti a biológiai veszélyforrásokat és megköveteli, hogy ahhoz kapcsolódóan a munkáltatók megfelelő intézkedéseket hozzanak. Az egyezményhez a 155. számú protokoll is kapcsolódik, mely előírja azon munkahelyi balesetek nyilvántartását, melyet feltehetően biológiai veszélyforrás okozhatott. Emellett ugyanezt a területet szabályozza az ugyanezen évben elfogadott 164. számú ajánlás is (R164: Ajánlás a munkavédelemről). Később az ILO ugyanezen tárgyban elfogadta a 187.számú keretegyezményt is (C187: Keretegyezmény a munkavédelemről).

 

1985-ben került elfogadásra a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról szóló 161. számú egyezmény (C161: Egyezmény a foglalkozásegészségügyi szolgálatokról).  2002-ben került elfogadásra a foglalkozási megbetegedések listáját tartalmazó 194. számú ajánlás (R194: A foglalkozási megbetegedések jegyzékéről), melyen biológiai kockázatok okozta betegségek is nevesítésre kerültek.

 

Az ILO 2017-ben és 2018-ban a tripartit standard felülvizsgálat keretében kimondta, hogy a biológiai veszélyforrások kapcsán normaalkotó munka szükséges, ám erről érdemben csupán a 2021. évben ülésező irányítótestület (Governing Body) döntött 2021-ben. Ekkor az a döntés született, hogy a biológiai veszélyforrások kérdését az ILO 2024., illetve 2025. években, normaalkotó munka keretében fogja tárgyalni. Ezt követően 2022-ben az ILO technikai iránymutatást fogadott el a biológiai veszélyforrásokról. Ekkor került elfogadásra a biológiai veszélyforrás tág, a kórokozók körét jelentősen meghaladó definíciója. Az iránymutatás egyebekben kifejezetten részletes. Bemutatja a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, meghatározza a munkaköri kockázatértékelés és kockázatkezelés szempontjait, rendelkezik az adatszolgáltatási kötelezettségről, munkavédelmi képzésről, a munkabalesetek kivizsgálásáról, a munkabalesetek nemzeti kivizsgálásáról és nyilvántartásáról, valamint a kapcsolódó a munkavédelmi ellenőrzésről.  A mellékletekben a kockázatértékelés módszertana, illetve szektorspecifikus veszélyforráskatalógus is megtalálható.

 

2022-ben a 155. és a 187. számú egyezmények alapvető jelentőségű egyezményekké lettek nyilvánítva. Ennek azért is van jelentősége, mert ettől kezdve ezen egyezmények minden ILO tagállamra nézve kötelezőek, illetve a bennük foglalt elveket valamennyi későbbi norma során figyelembe kell venni.

 

2023-ban a munkahelyi egészség és biztonság és a méltányos átmenet tárgyában született iránymutatás a klímaváltozás okozta veszélyforrásokat külön is nevesítette. Szintén 2023-ban született meg egy összehasonlító ILO tanulmány a munkahelyen felmerülő biológiai és nem biológiaibiológiai kockázatokról. Végezetül 2023-ban egy ILO tanulmány is született a klímaváltozás munkabiztonságra gyakorolt hatásairól.

 

Fontosabb jogforrások

 

Jogforrás száma                                                                Jogforrás neve

3.sz. ajánlás (1919.)                                                    Anthrax (lépfene) ajánlás

155. sz. egyezmény (1981.) +                                     Munkahelyi egészségről 

155.sz. protokoll (1981.) +                                          és biztonságról szóló egyezmény,

164.sz. ajánlás (1985.)                                             kapcsolódó ajánlás és protokoll.

194.sz. ajánlás (2002.)                                              Foglalkozási megbetegedések listája

187.sz. egyezmény (2006.)               Munkahelyi egészség és biztonság keretegyezmény

200.sz. ajánlás (2010.)                                                   HIV és AIDS ajánlás

Technikai standardok (2022.)                      Biológiai veszélyforrások technikai standardok

 

 

Elfogadásra került az egyezmény és az ajánlás tervezete

Az ILO keretében a normaalkotó munka minden esetben kétéves folyamat. Ennek keretében az első évben az un. következtetések elfogadása történik, a második évben pedig a konkrét normaszöveg kerül véglegesítésre. A következtetések azonban már a normaszövegeket tartalmazzák.

 

A tripartit delegáció egységes volt abban, hogy a COVID 19-világjárvány megmutatta, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság mennyire fontos a munkavállalók egészségének és a munkavégző képességének megóvása, a társadalmi-gazdasági tevékenységek működése szempontjából, valamint rávilágított a közegészségügy-járványügy és a munkavédelem együttműködésének fontosságára. Alapvető fontosságú, hogy levonjuk a pandémia tanulságait, és fokozzuk a lehetséges jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültséget, amely kiemelt prioritás az EU 2021-2027-es munkavédelmi keretstratégiájában is. Egy ajánlással kiegészített új egyezmény átfogó és előremutató keretet biztosítana az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezethez való alapvető jog tiszteletben tartásához és előmozdításához a biológiai veszélyekkel összefüggésben.

 

A normaalkotó vita során Magyarország több tagországgal egyetértésben aggodalmát fejezte ki a tervezett szabályozás túl széles személyi- és tárgyi hatályát illetően. Az ILO 2022. évben elfogadott technikai iránymutatása a tágabb definíció mellett foglalt állást, így a norma nem csupán a biológiai kórokozókra (COVID, HIV, MERS, SARS, Lyme, Hepatitis B, C, Anthrax, Brucellosis, penész, prion stb.), vegyszerekre, hanem minden olyan veszélyforrásra kiterjed, mint például a nem fertőző betegségek (irritáció, allergia, daganatos betegség), mérgezések (beleértve az aerozolt, port, endotoxint), sérülések, betegség, illetve minden olyan kár, amely valamely biológiai kórokozóval vagy anyaggal kapcsolatos. Több tagország (pl. JP, TR, GRULAC, ZW) kormányzati delegáltja, köztük Magyarország is, és a plenáris ülés munkáltatói oldala szektor-semlegesen olyan szabályozást javasolt, amely kimondja, hogy az ILO egyezményt olyan munkavállalók esetében kell csupán alkalmazni, akik a munkavégzés során, vagy a munkavégzéssel összefüggésben biológiai veszély hatásának vannak, vagy lehetnek kitéve. Túlzottnak tartották ugyanis az olyan veszélyforrások szabályozását, mint a pollen , amely esetében a munkahellyel való kapcsolat bizonyíthatósága is kérdéses. Magyarország javasolta, hogy a növényi, állati vagy emberi eredetű szerves anyagok a mikroorganizmusokhoz hasonlóan 1-4. veszélyességi kategóriába legyenek sorolva.

 

Az ILC idei ülésszakáról készített jelentés (brown report: várhatóan 2024. augusztus hónapban jelenik meg) tanulmányozása, felkészülés a normaalkotó vita második körére. 

 

Az egyes szakbizottságok munkája itt érhető el:

 

https://www.ilo.org/meetings-and-events/international-labour-conference/112th-session-international-labour-conference/committees-112th-session-international-labour-conference

 

A normatervezet itt tekinthető meg:

 

https://www.ilo.org/resource/record-proceedings/ilc/112/outcome-standard-setting-committee-biological-hazards-resolution-and

 

forrás: liganet.hu / Dr. Kéri Ádám ügyvéd