A cafeteria szűkítése kihathatott a bérdinamikára

2019. augusztus 02. 07:45
Erősen visszaestek a béren kívüli juttatásból származó adóbevételek

A nem bérként adózó egyes meghatározott juttatások utáni adóbevételek 65 százalékkal, míg a kedvezményes béren kívüli juttatások – a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) – utáni adóbevételek 22 százalékkal csökkentek az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. Mivel a béren kívüli juttatások adózása változott – az adóalapszorzót eltörölték –, az ebben a kategóriában kapott nettó jövedelem valójában csak 9 százalékkal csökkent az első negyedévben. Az új szabályozásra adott vállalati reakciókat nagyfokú bizonytalanság övezi. Az MNB jelentése hangsúlyozta: a felmérések szerint a munkáltatók többsége a hosszabb távú motivációs hatásuk miatt az adózási feltételek átalakítása ellenére nem szüntette meg a béren kívüli juttatásokat.

Fotó: MW / Imre György (archív)

A cafeteria-rendszer idei szűkítése – ha a kieső cafeteriajuttatásokat a vállalatok bérként fizették ki – statisztikai szempontból hatással lehetett az erőteljes év eleji bérdinamikára – írják a jegybank közgazdászai. A cafeteria utáni adóbevételek csökkenése mellett a döntően béren kívüli juttatásokat tartalmazó egyéb munkajövedelmek első negyedéves visszaesése is arra utal, hogy a vállalatok az idei évben visszafogták a béren kívüli juttatásokat.

 

 

 

 

 

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves intézményi adatai szerint az egyéb munkajövedelmek aránya 0,8 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A béren kívüli juttatások csökkentése nyomán kieső munkajövedelmet a vállalatok bizonyos mértékben béremelésekkel kompenzálhatták a feszes munkaerőpiaci környezetben, ami az év eleji béremelésekben realizálódott. Az MNB becslése szerint a cafeteriarendszert érintő adminisztratív intézkedés 1 százalékponttal járul hozzá a versenyszféra 2019-es bérdinamikájához. A cafeteriarendszer átalakítása a versenyszféra átlagos munkaerőköltségét 0,4 százalékponttal emeli. Két hatás játszik ebben szerepet:

  • egyrészt a kieső cafeteriajuttatások bérként való kifizetése,
  • másrészt az év eleje óta már bérként adózó cafeteriajuttatások miatt számolhatnak növekvő költségekkel a vállalatok.

teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek

Több, egyenrangú letiltás levonásának sorrendje

2020. február 03. 07:57
Van egy dolgozónk, akinek egy napon (egyazon borítékban) öt egyenrangú (egyéb) letiltása érkezett cégünkhöz. A letiltások különböző értékűek (60 000–400 000 Ft) és különböző késedelmi kamattal terheltek (jegybanki–35 százalék). Ebben az esetben milyen százalékkal kezdem meg a letiltások levonását? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Tovább lehet felhasználni a SZÉP-kártyás pénzeket

2021. november 10. 09:03
Egérutat kap, akinek beragadtak a forintjai