A cégalapítási hullámban kevés agrárvállalkozás alakult

2018. április 09. 09:08
Utoljára 2014-ben volt az idei év első negyedévéhez hasonlóan magas cégalapítási kedv – számolt be az Opten céginformációs szolgáltató társaság. Viszonylag kevés agrárcég jött létre.

Az idei első negyedévében 7127 új céget alapítottak Magyarországon a közzétett cégbírósági adatok szerint. Ez 10 százalékkal több az előző év azonos időszakinál és 5 százalékkal haladja meg az előző negyedévit. 
– A magas cégalapítási számoknál azonban talán még érdekesebb, hogy a 2012 óta folyamatosan szigorodó cégjogi környezet úgy tűnik mostanra meghozta eredményét. Az cégalapítási és a gazdasági trend közeledik egymáshoz – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató társaság igazgatója. – A korábbi évekre ez kevéssé volt igaz. A 2012 előtti évekre a dömpingszerű cégalapítás volt a jellemző a gazdasági trendtől függetlenül. A cégjogi szigor viszont az alapítások drasztikus visszaesését hozta, ami az elmúlt négy évben átváltott stagnálásba, pedig ekkor a gazdaság teljesítménye már javulóban volt.

Két negyedév adataiból nagyon hosszú távú következtetéseket még nem érdemes levonni, de az elmúlt időszak bizakodásra ad okot. A tavalyi utolsó és az idei első negyedévében is stabilan nőtt a cégalapítások száma, ami azért is különleges, mert gyakorlatilag 2012 óta nem volt két egymást követő negyedév, amikor növekedett volna a frissen létrejövő társaságok száma. A magas vállalkozásalapítási szám önmagában nem jelent megváltást a hazai gazdaság számára. Ám jó jel, hogy a gazdasági teljesítmény szinkronban mozog a cégalapítással, de ennek tartóssága azért még kérdéses, illetve a cégek várható élettartama sem fest még túl rózsás képet.

Ágazati szinten vizsgálva: az építőipar már közel egy éve növekedő cégalapítási számokat produkál, de ez eddig kevés volt az összágazati cégalapítási kedv átbillentéséhez. Az építőiparhoz azonban felzárkózott az energetika is. A vizsgált időszakban alapított vállalkozások 4,20 százaléka mezőgazdasági, halászati, erdőgazdálkodási, míg 4,46 százaléka feldolgozóipari profilú (az összegzés nem tér ki arra, hogy ebből mennyi élelmiszeripari feldolgozó).

A magas cégalapítási számoknál azonban még magasabb a cégtörlések száma. 2018 első negyedévében 8879 cég szűnt meg, ami ugyan 13 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos értékénél, de 7 százalékkal magasabb az előző negyedévi értéknél. Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) első negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Zala és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Heves megye produkálta.

A magas cégtörlések és a magas cégalapítási számok tehát azt jelzik, hogy még nem állt be az egyensúlyi helyzet. A cégek száma összességében csökkenőben van, és a cégstruktúrának szüksége is van további tisztulásra. Nagy kérdés, hogy a most induló alapítási hullám mennyire lesz tartós, illetve hosszú távon milyen életképességűek lesznek 2018 „újszülött” gazdasági társaságai.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjelent Megjelent a 2017. évi frissített zöldítés gazdálkodói kézikönyv

2017. április 12. 07:58
A zöldítés gazdálkodói kézikönyv 2015. évi első megjelenését követően minden évben az aktuális jogszabályi változások és gyakorlati tapasztalatok alapján frissített tartalommal segíti a gazdálkodókat. A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Államkincstár az idén is megjelentette a kézikönyv aktuális változtatásokat tartalmazó kiadását.

Jogellenes volt az azonnali hatályú felmondás a beteg munkavállalónak

2017. július 25. 09:17
Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha 30 napos keresőképtelenséget követően a munkáltató nem küldi soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra a munkavállalóját. Ez esetben nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozó megszegi a munkavégzésre irányuló kötelezettségét azzal, ha a táppénzes időszak lejártát követően nem jelenik meg a munkahelyén, miközben korábban közölte a betegsége tényét, és azt is, hogy nem tudja ellátni a munkáltató által számára felajánlott munkakörökben végzendő feladatokat – mondta ki ítéletében a Kúria.