Egy áprilisi nap kora reggelén a traktoros felül a gépre, elindítja, csatlakozik az internethez, a felhőből letölti az aznapi feladatait, azt feltölti a cégnél alkalmazott valamely Advanced Farming System irányítási rendszerbe. Az AFS-be a növénytermesztő kollégák már előző nap betáplálták, hogy melyik tábla, mely szegletében, milyen mélységbe, mekkora tőszámmal kell az oda szánt vetőmagot elvetni. A traktorosnak nincs más dolga, mint elmenni az adott táblához, a munkagépet megfelelően beállítani, és a traktor-vetőgép rendszer a GPS-navigáció adatai alapján az előre betáplált térképek szerint megkezdheti a vetést.

 

Ez a gyakorlat egy-két éven belül egészen hétköznapi lesz a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban, ahol zajlik a precíziós gazdálkodás előkészítése. Mindez több területet ölel fel. A leglátványosabb természetesen az eszközpark fejlesztése.

 

Ezzel párhuzamosan készülnek a precíziós növénytermesztés adatforrásául szolgáló talajtérkép-állományok is.

A talajszkenner elektromos vezetőképességet, illetve ellenállást mér, ez alapján meghatároz egy úgynevezett EC-értéket, amely valójában nem talajtulajdonság, azonban a szakemberek kö­vet­keztethetnek belőle a talaj fizikai tulajdonságaira, ka­tion­csere-kapacitásá­ra, po­rozitására, illetve agyagásvány-tar­tal­mára és tömörödési hajlamára. A talajszkenneléssel úgynevezett kezelésizóna-lehatárolást végeznek, amelynek az eredménye egy olyan térkép, amely azt is megmutatja, hogy egy-egy táblán belül hogyan alakulnak a talaj tulajdonságai.

 

„A mezőhegyesi gazdaságban 2018-ban kezdtük a precíziós gazdálkodás előkészítését – mondja Páll László növénytermesztési osztályvezető. A hároméves programban eddig elkészült a földjeink szkennelése, ennek eredményeként tábláinkról minden eddiginél részletesebb talajtérképeink vannak. Talajmintákon ellenőriztük a szkennelés eredményeit, és mindezek alapján meghatározzuk azokat az évtizedekre szóló menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásunk egységei lesznek. Ezekben a zónákban mintákat vettünk, hogy a laboratóriumban pontosan megállapítsuk a talaj különböző paramétereit, amelyek majd a gazdálkodásunk alapját képezik.”

 

A menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, ám a már rendelkezésre álló eredményeket az idén is felhasználták. Példaként említhetjük a 2019-es őszi talajelőkészítést. Mélylazítást szokásosan évente 1500 hektáron, hibrid kukorica után szoktak végezni, így ötévente térnek vissza egy-egy táblára. Ezzel szemben az idén már a talajszkennelés eredményeit figyelembe véve a „soron következő” 1500 hektárból csak 7–800 hektárt kellett valójában lazítani. Mert a munkát csak ott végezték, és végzik majd el a következő években, ahol valóban kell. „Ugyanígy vagyunk a szervestrágya-szórással is. – hangsúlyozza Páll László.

 

Egy példa a térképalapú műtrágyázásra Mezőhegyesen: Eddig átlagosan 81 kilogramm karbamidot szórtak ki hektáronként, az egyik vizsgált táblán 6,48 tonna szokott lenni az összes kiszórt mennyiség. Ezzel szemben idén, a menedzsment­zónák szerint lehatárolt ásványi nitrogén vizsgálatok alapján mindösszesen 3,5 tonnát szórtak ki, vagyis az eredeti mennyiség mindössze 54 százalékát. Ha pedig azt tekintjük, hogy a műtrágya árai átlagosan 20 százalékot emelkedtek, már akkor megéri a menedzsmentzónák kialakítása, ha csak az áremelkedést kompenzálhatjuk.

 

„A talajszkennelés, illetve a menedzsmentzónák kialakítása hektáronként 5000 forintba kerül – mondja a növénytermesztési osztályvezető. Nem mondható tehát olcsónak, de már az első évben a mélylazításon megtakarított összeg fedezte a térképek elkészíttetését. Emellett

Mi mind a 8200 hektárnyi termőterületünkön bevezetjük. És akkor majd a precíziós felhőszolgáltatás segítségével feltöltjük a traktorok monitorjára az adatokat és indulhat is a munka.”

 

A precíziós gazdálkodással összefüggésben még két dologról kell beszélnünk.

 

A klímaváltozás következtében azonban szükség lehet az öntözött területek nagyságának növelésére. „Szeretnénk növelni az öntözhető területek nagyságát. Kétféle tervünk is van a jelenlegi rendszerünk bővítésére. Egy nagyszabású, amelyhez külső forrásokat kell bevonnunk, vagy egy kisebb, de okszerű fejlesztés, amelyet esetleg saját erőből is megvalósíthatunk és tudjuk csökkenteni a párolgási veszteségeinket” – mondta Isaszegi Norbert termelési igazgató.

A másik dolog, amelyről a precíziós gazdálkodás kapcsán szólnunk kell, az a vetőmagok, illetve a szemenkénti vetés esetén a tőszám kérdése.

Ezt közgazdaságilag ki kell tudni értékelni. Azonban ahogy a mezőhegyesi szakemberek elmondták, a fajtatulajdonosok kevés információt adnak az egyes vetőmagok tulajdonságairól.

 

Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. saját vetési kísérletekbe kezdett. Mind magyar, mind nyugati fajtákat bevontak a kísérletekbe, ezekben egyrészt különböző vetésmélységeket, másrészt eltérő tőszámokat próbálnak ki, hogy a következő vetést már precízen tervezhessék meg.