A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon

2017. február 09. 08:14
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége „A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon” címmel konferenciát szervezett február 7-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében, amelyen több mint 400 ember vett részt.

A konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében, többek között olyan célok elérésében, mint a szegénység, az éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése vagy a klímaváltozás mérséklése. A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak.

Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját nemzetünk megerősítése, a regionális, Európai szintű és globális versenyben való helytállásunk feltétele.

Számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, ilyen a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, vagy ilyen az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (mindennapos testnevelés, menza-reform, dohányzás visszaszorítása).

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához 2015 decemberében elkészült első előrehaladási jelentés kulcsindikátorai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést, a társadalmi fejlődést megalapozó nemzeti erőforrásaink, tőketípusaink nincsenek jó állapotban.

Az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el Agenda 2030 programját, mely 17 célhoz csoportosítva 169 globális feladatot tűz ki a nemzetek közössége számára a fenntartható fejlődés területén. A 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia lényegében valamennyi releváns ENSZ feladatot lefedi. Ezen a területen az ENSZ célok teljesítését úgy lehet megvalósítani, hogy végrehajtjuk a nemzeti Keretstratégiánkat.

V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszédében elmondta: Az ENSZ keretrendszer 15. céljához, a természeti értékeink megőrzéséhez, a biodiverzitás csökkenésének megállításához, a környezeti állapot javításához Magyarországon jelenleg soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre.

A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha nem változtatunk jelentősen életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk.

Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására, mint például a mostani szabadkereskedelmi világrend vagy az EU Közös Agrárpolitikája. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is.

További információ:

Ladányi-Benedikt Ildikó, kommunikációs munkatárs, Magyar Természetvédők Szövetsége, 70/391-4764, ladanyi.ildiko@mtvsz.hu

kormany.huh

Kapcsolódó cikkek

Megállíthatatlan a munkabalesetek számának növekedése?

2017. június 20. 09:03
A napokban adta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya tájékoztatóját, a 2017 I. negyedévi munkabelesetek számszerű alakulásáról. E szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest ismét növekedett a munkabalesetek száma. 
 
2016 I. negyedévében 4633 volt a három napot meghaladó munkabalesetek száma, 2017 I. negyedévében ez a szám 4646 –ra emelkedett. A halálos munkabalesetek száma drasztikus emelkedést mutat. Amíg 2016 I. negyedévében 16 munkás vesztette életét, addig ez a szám 2017 I. negyedévében 22 –re emelkedett.

Fontos feladata volt korábban a Szakszervezeteknek a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek felügyelete, azonban a 2012 évi I. tv. (Munka törvénykönyve) a Szakszervezetek ezen jogosítványát már nem biztosította. A baleseti statisztika egyértelműen igazolja, hogy a Mt. változása utáni időszakban folyamatosan növekszik a munkabalesetek, azon belül is a halálos balesetek száma. A törvény alkotóknak el kellene gondolkodni ezen a tényen.

Ne dőljön be! Tévhitek a cafeteriával kapcsolatban

2018. január 11. 07:34
A béren kívüli és egyéb juttatások szabályai évről évre változnak Magyarországon. Megpróbálunk kiigazodni a bonyolult rendszerben, eloszlatva néhány makacs tévhitet.