Az „Európai gazdálkodók megállapodása: az EPP jövőképe az európai mezőgazdaságról” konferencia a Néppárt európai parlamenti választásokra való felkészülésének a része.

 

Manfred Weber, a képviselőcsoport elnöke a plenáris ülés résztvevőit üdvözlő beszédében felidézte a közös agrárpolitika sikerességét.

Elmondta, hogy óriási problémává vált az infláció, és hogy most már nem az energia drágulása hajtja, hanem az élelmiszereké. Emiatt váltott ki annyira heves vitát az ukrán export. A két jelenség egybeesése az agrárágazat minden szereplőjét új kihívás elé állította. A Föld élelmiszer-ellátásáról gondoskodni kell, és az európai gazdálkodók fenntartható módon állítanak elő kiváló élelmiszereket.

 

Ezért ők mindenképp hozzájárulnak az élelmezési válság megoldásához, ráadásul emellett ők az európai vidéki térségek jövőjének letéteményesei. Manfred Weber elmondta, hogy a konferenciát egy jövőorientált párbeszéd kezdetének szánják az ágazat szereplői között, amit a következő öt évben folytatni kívánnak.

 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen videóüzenetben tartott beszédet.

A természetet megőrző és az innovációkat alkalmazó gazdálkodás az európai mezőgazdaság jövője. Csakhogy az innovációkat még mindig nem vezetik be elég gyorsan az ágazatban. Az anyagi támogatás mellett kiszámíthatóságra volna szüksége a gazdálkodóknak az átalakulás felgyorsításához, fogalmazott Ursula von der Leyen.

A Bizottság elnöke hármat emelt ki a változást elősegítő tényezők közül: az adatok hasznosítását, a digitális infrastruktúra fejlesztését és az új genomtechnológiát.

 

Mint mondta, műholdas rendszereinek köszönhetően Európa rengeteg adattal rendelkezik a földrész területéről, a talaj minőségét, nedvességtartalmát és vízfelvevő képességét akár az űrből is fel tudjuk mérni. Csakhogy az adatok nagy része kihasználatlan. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a rengeteg tudást az európai gazdálkodók rendelkezésére kell bocsátani, amivel remélhetőleg erőteljes lökést kap a pénz és inputanyagok, különösen a víz megtakarítását lehetővé tevő csúcstechnológiák elterjedése.

 

Kiemelte továbbá a nagy sávszélességű internetkapcsolatot, hiszen anélkül lehetetlen az egyre nagyobb mennyiségben elérhető adatok feldolgozása. A mezőgazdaság digitális átállását szolgáló infrastruktúra – optikai kábelek és 5G-hálózat – nagy részét mára sikerült kiépíteni. Négy évvel ezelőtt még csak a vidéki Európa 15 százaléka fért hozzá nagy sebességű internethez, de az EU által támogatott hatalmas beruházásoknak köszönhetően már a 40 százaléka, de természetesen a 100 százalékos lefedettség a cél.

 

Az Ursula von der Leyen által kiemelt harmadik terület az új, betegségeknek és az éghajlatváltozásnak jobban ellenálló növények létrehozásáról szól. Új fajtákkal és hibridekkel minden eddiginél kevesebb víz és vegyszer felhasználásával is jobb hozamokat érhetnének el a gazdálkodók. A Bizottság azért javasolta az új genomtechnológiák újraszabályozását, hogy a kutatók egyértelmű iránymutatást kapjanak, és hogy a gazdálkodók minden eggidinél több lehetőség közül választhassanak.

 

Túl gyakran teszik felelőssé a gazdálkodókat az éghajlatváltozásért és a biológiai sokféleség csökkenéséért, pedig éppen ők az éghajlatváltozás fő elszenvedői. Idén csaknem 500 millió eurós rendkívüli támogatást irányzott elő a Bizottság a rászoruló gazdálkodók számára, a Közös Agrárpolitika költségvetésének egyharmadát. Az összeget arra különítették el, hogy a gazdák minél hatékonyabb megoldásokat vezethessenek be az éghajlatváltozás káros hatásainak ellensúlyozására. A Bizottság arra számít, az ösztönzés hatására 2027-re csaknem 100 milliárd euró értékben fektetnek be ezt szolgáló megoldásokba.

 

„Minél szorosabb együttműködésre van szükség a mezőgazdasággal, még több és minél kevésbé polarizált eszmecserére. Ennek jegyében kezdeményeztük a stratégiai párbeszédet az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről” – tette hozzá Ursula von de Leyen.

 

Horvátország mezőgazdasági minisztere, Marija Vučković, aki egyben a Néppárt mezőgazdasági és halászati miniszteri platformjának a koordinátora, emlékeztetett rá, hogy a legrégebbi, még mindig működő és legszorosabban integrált európai politika az agrárpolitika.

Mindig is a mezőgazdaság termelékenységének a növelését szolgálta, és ma is ezt teszi a technikai fejlődés előmozdításával, valamint az erőforrások minél hatékonyabb kihasználását, a piac stabilizálását, a megfizethető élelmiszerek előállítását, az élet méltóságának tiszteletben tartását és a stabil jövedelem iránti jogos elvárásokat szolgáló felelősségteljes döntésekkel.

 

Mint mondta, támogatni kell a gazdákat az erőforrások megőrzéséhez, a pazarlás csökkentéséhez, az élelmiszer-termeléshez és a természettel való együttéléséhez szükséges változások végrehajtásában. A Közös Agrárpolitika keretében rendelkezésre álló forrás és a kutatás-fejlesztés európai uniós támogatása egyaránt ezt szolgálják. Fontos, hogy a  vidék és város közötti különbségek egyre inkább elmosódjanak és eltűnjenek, zárta beszédét Marija Vučković.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/EPP Group