Az agrártárca célja a korábbi külpiaci kapcsolatok megtartása és megerősítése mellett újabb üzleti kapcsolatok és együttműködések elősegítése a hazai agrárvállalkozások és a külföldi cégek között. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban megtartott eseményen Farkas Sándor ehhez kérte a jelenlévő diplomaták segítségét.

 

Mint fogalmazott, a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Ennek köszönhetően a Közös Agrárpolitika (KAP) átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programok indultak.

 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató felhívásoknál több mint 11 ezer pályázat részesült 1452 milliárd forintot meghaladó támogatásban 2021 óta.

 

Így jó reményünk lehet arra, hogy a korábbinál háromszor több forrással az élelmiszeripar, azon belül a tejfeldolgozó-üzemek, a húsüzemek, a konzervgyárak, hűtőházak meg tudnak újulni.

 

A fejlesztések hatására az élelmiszerágazat exportképes, magasabb feldolgozottságú árualapot teremthet. Lesz tehát elég külföldön eladható magyar termék – fogalmazott.

 

Farkas Sándor az elmúlt év agráriumát érő nehézségek felvázolása kapcsán szólt két termékkörről, a búzáról és a mézről, amelyek az exportfejlesztés kiemelt területei, ebben is számít az agrártárca a külképviseletek segítségére.

 

Hangsúlyozta, hogy a hazai méhészetnek most rendkívül nagy szüksége van az export erősítésére és új piacokra való kijutásra, mivel jelenleg a hagyományos értékesítési csatornák szinte teljesen bedugultak az Európai Unióba dömpingszerűen érkező kétes minőségű mézek miatt, melyek a felvásárlási árakat is letörik 30-40 százalékkal.

A gabonakereskedelemben észlelhető piaci zavarok kapcsán megemlítette, hogy a szolidaritási folyosók nem megfelelő működése is jelentősen csökkentette a gabonaárakat. Az érintett tagállamok – Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia – közös fellépését követően az Európai Bizottság 2023 májusától szeptember 15-ig megtiltotta az ukrán kukorica, búza, napraforgó és repce piacra kerülését az Ukrajnával szomszédos tagállamokban, miközben a tranzitszállításokat továbbra is engedélyezi.

 

A helyzet megoldása érdekében Magyarország a másik 4 tagállammal közösen gyakorol nyomást a Bizottságra az intézkedés 2023. december 31-ig történő meghosszabbítás érdekében. Javasoltuk továbbá, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást a tranzit szállítási költségekhez.

 

Közös felelősségünk ugyanis, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek visszatérjenek hagyományos exportpiacaikhoz és eljussanak a rászoruló harmadik országokba. Az agráriumot érintő egyes területeken a nemzetközi együttműködések elmélyítésében, újak kezdeményezésében és megvalósításában az Agrárminisztérium a továbbiakban is számít a külföldön dolgozó diplomatákra- zárta előadását a miniszterhelyettes.

 

forrás: agrotrend.hu/kormany.hu