A járvány tapasztalatainak gazdasági elemzése

2020. szeptember 15. 08:29
2020. szeptember elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium elemzést adott ki a veszélyhelyzet tapasztalatairól és egyes gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásairól.
A járvány tapasztalatainak gazdasági elemzése

A tanulmány az alkalmazottak létszám- és kereseti adatainak alakulását (január-augusztus) havi bontásban elemzi. Megállapítja, hogy az áprilisi mélypont óta már több mint 90 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma hazánkban. 2020 júliusában 4 millió 460 ezer foglalkoztatottat mért a KSH, ezt a növekedést a gazdaságvédelmi intézkedések nagymértékben segítették. 

A teljes nemzetgazdaságban a létszámcsökkenés mértéke 2020. január-júniusban 4% mértékű volt, a versenyszférában január-júniusban 5,1%-kal csökkent a létszám. A legkedvezőtlenebb a helyzet a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása alágban, ugyanakkor például a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén lényegében nem történt létszámváltozás.

 A kormányzati háttéranyag kitér arra is, hogy az átlagkeresetek évek óta tartó emelkedésének tendenciája – a bányászat, kőfejtés kivételével – folytatódott. A keresetek vonatkozásában tehát a járvány hatásai kevésbé kifejezettek, mint a létszámoknál. (Az átlagkeresetek tekintetében a legcsekélyebb mértékű növekedés az oktatásban, valamint az ide vett művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban következett be).

A nemzetgazdaságban 2020. január-júniusban az átlagkereset emelkedés mértéke – az előző év azonos időszakához képest – 9,9% volt. (A versenyszférában január-júniusban 9,1%-os volt az átlagos keresetnövekedés, amíg a költségvetési szférában – közfoglalkoztatottak nélkül – annak mértéke 11,6%-os volt).

A dokumentum letölthető itt 

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Így készül a Kinderpunsch, a gyerekek alkoholmentes karácsonyi forralt bora

2019. december 12. 08:41
Alkoholmentes változat a legkisebbek örömére a gyerekpuncs.

Mire jó a szakszervezetekkel szembeni megalapozatlan kritikaözön?

2019. január 29. 09:10
Soha hasonló demonstrációsorozat nem volt Magyarországon, mint most a decemberben induló, a január 5-i budapesti és január 19-i országos és nemzetközi rendezvényekben kicsúcsosodó tüntetések. Korábban egy-egy megmozdulás (pl. a pedagógusok nevezetes esernyős tüntetése) lehetséges, hogy nagyobb számú is volt, mint ahányan 5-én a Kossuth téren voltunk, de a kafetéria elleni tüntetés, a többszöri köztársasági elnöki palota elé vonulás, aztán a januári megmozdulások együtt egyedülálló láncot alkotnak - írja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Mércén.