Mint írja, a minőségi gyapjúból készült ruhák a luxus kategóriába tartoznak, ám a kevésbé jó minőségre nincs kereslet.

 

A gyapjú jogszabályi besorolása alapján állati eredetű melléktermék, és manapság a legtöbb gazda így is tekint rá. „Szükséges rossz”, amire költeni kell az évi nyíráskor, de hasznot nem hoz.

 

ÚJABBAN VISZONT A RUHAIPARON KÍVÜL IS KEZDIK FELFEDEZNI EGYÉB FELHASZNÁLÁSI MÓDJAIT, AMELYEK A JÖVŐBEN TALÁN MÉGIS LEHETŐVÉ TESZIK MAJD, HOGY HASZNOT HOZZON A JUHTARTÓKNAK.

Míg korábban úgy számoltak a juhászok, hogy a nyírás költségét kiadja a farokról leeső gyapjú, az éves tartásét pedig az egész irha, mára a nyírásra sem elegendő a gyapjúért kapható ár. Fotó: Csatlós Norbert

 

Jávor Bence, a Quattro Gentili Kft. tulajdonosa, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület alapító tagja hosszabb ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az egyetem elvégzése után először egy tejelő juhászatban dolgozott, majd bárányfelvásárlással, 2020-tól pedig emellett gyapjúfelvásárlással kezdett foglalkozni.

 

Éppen akkor kezdődött az ágazat lejtmenete, a Covid-járvány miatt ugyanis a gyapjúkereskedelem megállt, majd csak lassan és jóval alacsonyabb árakkal indult újra.

 

Mint mondja, itthon tiszta merinó állomány – amely a legjobb minőségű gyapjút adja – leginkább csak a törzstenyészetekben, illetve néhány merinó mellett elkötelezett gazdánál található. A termelők legnagyobb része vegyes fajtájú, illetve keresztezett állományt tart, amelynek a gyapja is igen vegyes minőségű. A merinó gyapjú kis mennyisége miatt feldolgozót üze­meltetni vagy ezzel kereskedni nem éri meg.

 

A világ gyapjúpiacát az ausztrál piaci tendenciák határozzák meg. A gyapjú ugyanis az ausztrál mezőgazdaság kiemelt terméke.

Ott állítják elő a legfinomabb, kereskedelmileg kurrens 15-17 mikronos gyapjút, amely szerepel az árutőzsdén és árveréseken kel el, szinte teljes egészében exportra. A fő felvevőpiac Kína, amely a másik meghatározó szereplő a globális gyapjúpiacon.

 

Európában Spanyolországban és Portugáliában állítják elő a legtöbb merinó gyapjút, amelyet intenzív fehér színe miatt szívesen kevernek textilalapanyagba. A magyar gyapjú pedig, ha nem is nagy mennyiségű, de kiemelkedő szakítószilárdsága miatt eladható. Jelenleg azonban csak alacsony áron, amit tovább ront, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a jó minőség aránya.

 

Más európai országban kiemelkedő mennyiségű merinógyapjú-előállítás nincs, inkább a feldolgozóipar jelentősebb.

 

A magyar gyapjú mennyisége mintegy 2 ezer tonna évente, miközben egy angol feldolgozóban ugyanezen idő alatt 52 ezer tonna gyapjút dolgoznak fel. Ilyen kis mennyiségre hazai feldolgozó ágazat nem fog kiépülni. Egyszerűen nem éri meg gyapjúfeldolgozót létrehozni csak a hazai gyapjú miatt.

 

A juhtartóknak jelenleg veszteség a gyapjú. A nyírás többe kerül, mint amennyiért akár a jó minőségű gyapjút el lehetne adni.

A nemzetközi piac azonban jelenleg „kivár”, mivel Kínában nagy visszaesés volt tapasztalható. A raktárak tele vannak, pár hónap kiesés nem okoz problémát a feldolgozóiparban. Talán ősszel indulhat újra a kereskedés.

 

A Quattro Gentili Kft.-nél a felvásárolt gyapjút minőség szerint szétválogatják, majd bálázva, nyersgyapjúként adják tovább. Mosott gyapjúként jobb árat lehetne kapni érte, de itthon nincs gyapjúmosó. Jávor Bence szerint talán érdemes lenne létrehozni, mivel a hazai gyapjú mellett bérmosást is lehetne ott végezni, amire szerinte lenne igény. Ugyanakkor a mosás a nemzetközi gyapjúpiac nagyon nehéz helyzetén nemigen változtatna. A hozzáadott érték javulna, a szállítási költség csökkenne, de a kis mennyiség ebben az esetben is problémát jelentene.

 

A juhászatoknak fontos tudni, hogy a kereskedelmi nehézségeket sajnos néhány szerencselovag szeretné kihasználni, és hamis ígéretekkel, hitelben viszik el a gazdáktól a nyers gyapjút. Ezeket a garancia nélkül elvitt tételeket a nehéz, illetve kétséges exportértékesítés miatt nem mindig fizetik ki.

 

A JUHÁSZATOKNAK ÉRDEMES MEGGONDOLNI, HOGY KINEK ÉRTÉKESÍTENEK, ÉS CSAK FIZETÉSI GARANCIÁK VAGY FIZETÉS ELLENÉBEN ADJÁK ÁT A GYAPJÚJUKAT!

A gyapjúból a ruházaton kívül számtalan egyéb terméket is gyártanak, a sebtapasztól a

 

kárpitokon, szigetelőanyagokon át a talajtakaró mulcsig. Jávor Bence úgy találta, hogy a pelletált gyapjúban, szerves trágyaként, van üzleti potenciál. Nem volt egyszerű dolga, de hamarosan elkezdi a gyártását.

Készül a gyapjúpellet a Quattro Gentili üzemében. Fotó: MMG / Magyar Juhászat

 

A jog ugyanis elég szigorúan szabályozza az állati eredetű melléktermékek felhasználását, és míg a pelletált marha- vagy csirketrágyára nem vonatkozik a teljes clostridium-mentesség, a gyapjúpellet nem lehet a baktériummal szennyezett. Emiatt olyan hőkezelésen kell átesnie a gyapjúnak, ami a clostridiumot elpusztítja, de a gyapjúban található hasznos anyagokat nem. Ez viszont megdrágítja az előállítást.

 

Az egyébként kiváló talajkondicionáló árban nem tud versenyezni a műtrágyákkal, de a házikerti, illetve az ökogondolkodású gazdálkodók részére jó alternatívát kínál a piacon lévő növénytápanyagok mellé. Mivel a máshol nem felhasználható gyapjúból is el lehet készíteni, hozzájárulhat a textilipari gyapjú árának javulásához is.

 

 

Jávor Bence a kész gyapjúpellettel, amely magaságyások táplálására is jól használható. Fotó: MMG / Magyar Juhászat

 

Nagy előnye, hogy kiemelkedő a víz­meg­tartó képessége. Az előállítás során semmilyen adalékanyag nem kerül bele.

Mivel a pH-értéke 8-9, gátolja a talaj elsavanyodását, emellett javítja a talaj szerkezetét, a gyökerek körül tartja a nedvességet, de hozzájuk érve sem égeti őket.

 

Lebomlási ideje 6-10 hónap, ami gazdaságos felhasználást tesz lehetővé. Egy tenyészidőszakban elég egyszer kiadagolni. Ajánlott mennyisége 50-100 gramm négyzetméterenként.

 

Jövőjét egyelőre nehéz lenne megjósolni, de lehetőséget nyújt az egyébként eladhatatlan, vagy alacsony áron értékesíthető gyapjú felhasználására, és az egyre gyakoribb aszályok kezelésében is figyelmet érdemel.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Kistermelők Lapja