A jogos érdek teszt nem „lepapírozás”

Az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése nem az érintett hozzájárulásán, hanem az adatkezelő vagy más jogos érdekén alapul. Közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó szerv esetében pedig nem jogos érdek, hanem közhatalom gyakorlása/közfeladat ellátása lesz az adatkezelés jogalapja. A jogos érdek teszt nem „lepapírozást” jelent. Be kell mutatni az adatkezeléshez kapcsolódó konkrét érdekeket, az érintett jogait és érdekeit, az adatkezeléshez fűződő érdek elsődlegességét, illetve az adatkezelés szükségességét. A szükségességgel összefüggésben az adatkezelő kötelezettsége annak a konkrét helyzetnek a tényszerű leírása, amely az adatkezelő helyzetét jellemzi (tevékenységi kör, elhelyezkedés, ügyfélkör, biztonsági problémák stb.). Kötelezettsége továbbá annak a leírása is, hogy miért és mennyiben jelenti az érintettek magánszférájának a korlátozását az adatkezelés, mi az elérni kívánt cél, valamint szükséges annak leírása, hogy az adatkezelés miért hatékony és miért a legkevésbé korlátozó eszköz a cél eléréséhez. Kivételes és egyértelmű esetekben a hatóság elfogadja a jogos érdek jogalap fennállását érdekmérlegelés hiányában is. Sőt adott esetben a tanúbizonyítás sem kizárt az adatkezelés jogszerűségének alátámasztására.

Gyakori hibák kamerás megfigyelésnél

Alapvető hiba, ha az adatkezelő a jogos érdeket túlzottan általánosan, elméleti jelleggel határozza meg (pl: személy- és vagyonvédelmi célból szükséges). A jogos érdeknek ezzel szemben egyértelműnek és konkrétnak kell lennie. Hasonlóképpen gyakori probléma, hogy a jogos érdeket az adatkezelő meghatározza ugyan, de annak szükségességét, arányosságát nem támasztja alá (vagyonbiztonsági kamera a trafikban, mely a munkavállalóra van irányítva). Ezen túlmenően sok esetben elmarad a kevésbé korlátozó alternatívák felkutatása és dokumentálása. Végezetül a hatóság arra is rámutatott, hogy az élőkép közvetítése is adatkezelésnek minősül, melyet le kell szabályozni. Ez azonban sok esetben elmarad.

A szükségtelen funkciókat ki kell kapcsolni

A célhoz kötött adatkezelés elvének tükrében ügyelni kell a kamerák betekintési szögének pontos meghatározására, valamint a szükségtelen vagy aggályos területek (pl: íróasztal) kitakarására. Ki kell továbbá kapcsolni a kamerák korlátlan mozgatását, nagyítási képességét lehetővé tévő funkciókat is. Továbbra is felügyeleti álláspont, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer hang rögzítésére nem használható. Kiemelte a hatóság azt is, hogy az adatkezelésnek nem lehet célja az, hogy az adatkezelő rendelkezzen felvételekkel arra az esetre, ha egyszer egy hatóság ezzel kapcsolatosan megkeresi (lsd. pl: a rendőrség a felvételeket el szokta az adatkezelőtől kérni).

Munkavégzés ellenőrzésére kamera „úgy mellékesen” sem használható

A felügyeleti hatóság több döntésében is azt az álláspontot képviselte, hogy a munkavállalók munkavégzésének kamerás megfigyelése sérti a munkavállalók emberi méltóságát, illetve szükségtelen és aránytalan adatkezelésnek minősül. A kamera mellékesen sem irányulhat a munkavégzés területére. Kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a munkavállalók élete és testi épsége közvetlen veszélyben lehet, így kivételesen működtethető kamera például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben vagy más, veszélyforrást tartalmazó létesítményekben, feltéve, hogy a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen, vagyis az eshetőleges veszély nem lehet alkotmányosan elfogadható adatkezelési cél. Mindezt azonban szintén a munkáltatónak kell bizonyítania az érdekmérlegelési tesztben. Hasonlóképpen alá kell támasztania azt is, hogy vagyonvédelmi célú megfigyelés esetén ténylegesen fennállnak olyan körülmények, amelyek külön-külön indokolják az egyes kamerák elhelyezését, és azt, hogy más módon nem biztosítható az elérendő cél.

Fontos követelmény, hogy a munkavállalókat (és az ügyfeleket, valamint egyéb érintetteket) minden egyes kameráról (térkép, betekintési szög, cél, jogalap, időtartam, üzemeltető, hozzáférő személyek, érintetti jogok stb.) külön-külön tájékoztatni szükséges.

Testkamerák

A hatóság kiemelte, hogy a testkamera munkahelyi ellenőrzési célból történő alkalmazása nem felel meg a szükségesség-arányosság követelményeinek. A Hatóság azonban nem tartotta kifogásolhatónak a személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltatók és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervezők azon gyakorlatát, hogy kamerák üzemeltetésére vonatkozó kifejezett törvényi felhatalmazás mellett, folyamatos rögzítést nem végző testkamerát alkalmazzanak az ellenőrök ruházatán, mivel az ellenőr a kamera felvételének indításáról vagy annak kikapcsolásáról szabadon dönthet, valamint a testkamerát tehát munkahelyi ellenőrzési célra nem alkalmazzák. Sőt jogszabályi felhatalmazás hiányában sem tartotta kifogásolhatónak a személy- és vagyonőrök életét-, testi épségét védő, a vagyonőr által az üzlethelyiségen belül működésbe helyezett testkamerát, amennyiben az nem a munkavállaló ellenőrzésére szolgál, nem sért emberi méltóságot, nem irányul közterületre és pihenőidőben (öltözőben, mellékhelységen) kikapcsolható.

Társasházi kamera esetében két szabályrendszer létezik

A társasházak működéséről szóló 2003. évi CXXXIII.tv. (Tht.) alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat. A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. A felügyeleti hatóság álláspontja szerint ezek a szabályok, illetve a kétharmados kedvezmény szabálya nem alkalmazhatóak, amennyiben nem személy- és vagyonvédelmi társaságot vesz igénybe a társasház (maguk rögzítik adathordozóra) vagy amennyiben az egyik lakó kíván az osztatlan közös tulajdont megfigyelő kamerát létesíteni, és ehhez kéri a tulajdonostársak hozzájárulását.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd