A munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak azonban az emberi méltóság megsértésével. Ezen túlmenően a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ezeknek az elveknek a gyakorlati alkalmazását a munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggésben az alábbiakban vizsgáljuk meg.

A mintegy két éve alkalmazhatóvá váló adatvédelmi szabályrendszer (GDPR) részletei a hatósági döntéseken, illetve az európai Adatvédelmi Testület iránymutatásain keresztül kapnak értelmezési kereteket. Míg bizonyos adatkezelések vonatkozásában tágabb mozgástér áll az adatkezelők rendelkezésére, addig a kamerás megfigyelés lehetősége kifejezetten szűkül. Az alábbiakban bemutatott döntés is a szűkülő lehetőségek egyik példája.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. évre vonatkozó beszámolója összefoglalja az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével kapcsolatos hatósági elvárásokat. Ezek legfontosabbjait mutatjuk be az alábbiakban:

Videófelvételek, hazugságvizsgálat

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) számos panasz érkezik kamerás megfigyeléssel összefüggésben. A panaszok egy része a társasház területén elhelyezett és a közös tulajdonban álló részeket is rögzítő kamerás megfigyelésre vonatkozik. Ilyen jellegű panaszt vizsgált a NAIH az alábbi esetben is:

Manapság számos munkahelyen alkalmaznak kamerás megfigyelőrendszert. A munkahelyi kamerák, a kamerás megfigyelés azonban komolyan érinti a munkavállalók személyiségi jogait is. Miként lehet jogszerűen alkalmazni a kamerákat a munkahelyen?