A kis- és közepes vállalkozásokat is sújtja a munkaerőhiány

2017. október 11. 07:46
Nehezen találnak megfelelő tapasztalattal rendelkező munkavállalókat a cégek, sokuknak a jelenlegi dolgozók megtartása is gondot okoz

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából.  

A felmérés 2 százalékpontos növekedést mutat a fél évvel korábban készült  adathoz képest, amikor a válaszadók 36 százaléka nyilatkozta ugyanezt.  Az MKIK GVI harmadik negyedéves konjunktúra vizsgálata - amely 400 vállalkozás vezetőjének részvételével készült reprezentatív felmérés -, arra mutatott rá, hogy a cégek 86 százalékának a tapasztalt munkavállalók, míg 71 százalékának a kezdő munkavállalók felvétele okozott gondot, 60 százalékuknak pedig a dolgozók megtartása jelentett problémát.

A válaszadó cégek létszámát tekintve a legnagyobb arányban a 20-49 munkavállalót foglalkoztató munkaadók küzdenek munkaerőhiánnyal. Ugyanezzel a problémával a döntően exportáló cégek 56 százaléka találkozik, ugyanakkor ez az arány a nem exportáló vállalkozásoknál csupán 29 százalék.

A munkaerőhiányt a vállalkozások 42 százaléka a munkaszervezés átalakításával, 39 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint 38 százaléka új toborzási módszerek alkalmazásával orvosolta. A válaszadók 34 százaléka a versenytársakhoz képest magasabb béreket vezetett be, 29 százalékuk pedig a munkaerőigény csökkentése érdekében beruházást hajtott végre. A megkérdezettek 20 százaléka diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a problémát.

A legtöbb cég béremeléssel igyekszik megtartani a dolgozóit

Arról is beszámoltak, hogy a megkérdezett munkáltatók döntő többsége tett már lépéseket a meglévő dolgozók megtartása érdekében. Példaként említették, hogy 70 százalékuk béremelést vezetett be, 59 százalékuk pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A vállalkozások 49 százaléka továbbképzésekkel, 47 százalékuk pedig a cafeteria rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezett megtartani munkavállalóit. 

A munkaerő megtartása érdekében leginkább a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló, több mint 100 munkavállalóval rendelkező vállalkozások tudtak lépéseket tenni. Az egyes gazdasági ágazatokat tekintve az építőipari cégek tudták a legkevesebb lépést tenni munkaerejük megtartása érdekében, ugyanakkor a  legnagyobb arányban ebben a szektorban került sor béremelésre - olvasható a felmérésben.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Megugrott a kereslet az alkalmi és idénymunkára

2018. augusztus 21. 08:12
Növekszik az igény az alkalmi és idénymunkásokra; az év első hat hónapjában 631 ezer ember szegődött el az egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben; a legálisan felvett időszakos alkalmazottak után majdnem nyolcmilliárd forint adóbevétel érkezett a kincstárba fél év alatt – írta a pénteki számában a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatására hivatkozva.

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.