Bevezetés

A kollektív tárgyalások megerősítése elengedhetetlen az Európai Unió összes országában. A jobb fizetésért és munkahelyekért folyó szakszervezeti alkufolyamat megerősítéséből a munkavállalóknak, családtagjaiknak, közösségeiknek, valamint a vállalkozásoknak, a gazdaságoknak és a társadalomnak is előnye származik. A kollektív tárgyalások szükséges összetevői az európai szociális piacgazdaságának. A munkavállalók béremelése Európa-szerte összehangoltabb fellépést sürget a szakszervezetek között és a szervezeteken belül is. Az alábbi állásfoglalás meghatározza az ESZSZ kollektív tárgyalások és a bérek összehangolására vonatkozó prioritásait a 2018-2019-es időszakra. A négy prioritás a nemzeti trendek mélyreható elemzése és a szakszervezeti igények összegyűjtése alapján került megfogalmazásra – ez utóbbi alatt a nemzeti szakszervezeti szövetségek kollektív tárgyalásokra és a bérekre vonatkozó stratégiáját összefoglaló jelentés értendő és – ahol erre utalás is kerül - más hivatalos - például EU és OECD- források.

Az ESZSZ és tagszervezetei létfontosságúnak tartják a kollektív tárgyalások megerősítésének szükségességét a bérek és a munkakörülmények felfelé történő konvergenciájának előmozdítása érdekében az EU-tagállamok közötti, a vállalatok közötti és azokon belüli, régiók és ágazatok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a dolgozói szegénység csökkentése, a munkavállalók közötti szolidaritás növelése és az összes megkülönböztetés felszámolása révén.

Célok:

1. Az EU által számos tagállamban meghozott politikai döntések hozzájárultak a kollektív szerződések által lefedett és annak előnyeit élvező munkavállalók számának csökkenéséhez. A vállalati szintű tárgyalások súlyának megnövekedése, a záradékok létrehozása és a kollektív szerződések ágazatokra és iparágakra való kiterjesztésére vonatkozó jogi keretek megszüntetése növelte a felek közötti erő-egyensúly hiányát a munkahelyeken és az EU gazdaságában. Ezt az ellenséges jellegű környezetet (folyamatot) kell megfordítani. A Szociális Jogok Európai Pillérének (SZJEP) új társadalmi szerződésére építve az EU politikájának irányt kell változtatnia a szakszervezeti – különösen az ágazati szintű - kollektív tárgyalások megerősítése és újjáépítése érdekében.

Az ESZSZ felhívja a tagállamok figyelmét, hogy:

1. a szociális párbeszéden keresztül erősítsenek meg vagy vezessenek be nemzeti szintű kereteket a kollektív tárgyalások összehangolt rendszereihez, amelyek elősegítik a tárgyalások, különösen ágazati szintű tárgyalások lefolytatását a bérnövekedés és a munkakörülmények javítása érdekében. Ennek a keretein belül - amennyiben ezt a szakszervezetek kívánják - az ESZSZ támogatni fogja nemzeti tagszervezeteit az 1981. évi ILO 1981. évi egyezmény ratifikálásában a kollektív tárgyalások előmozdításának feltételeinek megteremtése érdekében;

2. tűzzenek ki – a szociális párbeszéd segítségével - a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók számának növelésére irányuló célokat, beleértve a rosszul fizető ágazatokat és a platformgazdasági szektorokat, függetlenül a munkavállalók foglalkoztatási státuszától. A cél az összes tagállamban, valamennyi ágazatban való általános lefedettség mértékének a növelése. A cél, hogy egyetlen EU tagállamban se legyen 60 %-nál kevesebb a kollektív szerződések által lefedett munkaerő aránya 2025-ig;

3. Az EU-nak olyan alapot kell létrehoznia, amely segítséget nyújt a tagállamoknak és a szociális partnereknek a szociális párbeszéd, a munkaügyi kapcsolatok és az ágazati kollektív tárgyalások rendszerének kiépítéséhez;

4. A szakszervezeteknek legkésőbb 2019 februárjáig tájékoztatniuk kell az ESZSZ Kollektív Szerződéskötési és Bérek Koordinációs Bizottságát (KSZBKB/ CBWCC) azokról a prioritásokról és intézkedésekről, amelyek a tagállamokban a kollektív tárgyalások számának és minőségének növelésére irányulnak;

5. A határokon átívelő szolidaritást közös cselekvési programok keretében kell kialakítani. Ez különösen kiemelt fontosságú, mivel az integrált gazdaságokban a helyi döntések hatásai átterjednek más tagállamokba, és szétrombolják a munkavállalók közötti szolidaritást. E célkitűzések elérése érdekében az ESZSZ KSZBKB koordinálásával a szakszervezetek együttműködnek egymással, azzal a céllal, hogy:

• olyan nemzeti szintű kereteket hozzanak létre, amelyek elősegítik és támogatják a kollektív szerződések tárgyalását és azok kiterjesztését. Az EU által finanszírozott, a "Kapacitásépítés a kollektív tárgyalások érdekében” elnevezésű - az ESZSZ, a KSZBKB, az Európai ágazati szakszervezeti szövetségek és a nemzeti szakszervezetek bevonásával megvalósuló – projekt egy olyan kísérleti projektként fog működni, amely hozzájárul egy ilyen stratégia megvalósításához;
• a kollektív tárgyalások és bérpolitikák határokon átnyúló koordinációjának fejlesztése hatékonyabb legyen, úgy, hogy közben tiszteletben tartsa a nemzeti szociális partnerek autonómiáját. Ehhez olyan stratégiákat is ki kell dolgozni, amelyek hatékonyabb szakszervezeti alkupozíciókat hoznak létre azokban az országokban, ahol a szervezetek gyengébbek. 2018 júliusában az ESZSZ kollektív tárgyalásokkal foglalkozó nyári egyeteme („Szakszervezetek határok nélkül” projekt) tartotta első megbeszélését arról, hogyan lehet ezt a stratégiát gyakorlati szempontból megvalósítani. A fő elképzelés az, hogy növelni kell a szakszervezetek erejét azokban az országokban, amelyekben azok nagyon gyenge védelmet élveznek, és támogatni kell a bérek és a munkakörülmények felfelé való konvergenciáját. A már létező szakpolitikákkal, illetve az európai ágazati szakszervezeti szövetségekkel (EASZSZ / ETUF-ok) és a régiók-közötti szakszervezeti tanácsokkal (IRTUC-ok) együttműködve itt az ideje, hogy megerősítsük mindazokat a határokon átnyúló gyakorlatokat, amelyek nagyobb lendületet teremtenek a munkavállalók és szakszervezeteik számára a transznacionális szolidaritás gyakorlására, és amelyek képesek előmozdítani a bérek felfelé történő konvergenciáját és a munkakörülmények javítását Európában, a multinacionális vállalatokkal és a releváns ágazati megállapodásokkal kezdve. Az ESZSZ - az EASZSZ - ekkel együttműködve - belső egyeztetést kezdeményez a vállalati vagy ágazati megállapodásokban szereplő záradékok felvételéről, amelyeket a cégek minden tagországban az érintett szakszervezetekkel tárgyalnak meg.

Célok:

1. A bérek „alulteljesítenek”. A reálbérek növekedése kulcsfontosságú az egyenlőtlenségek csökkentése, és a tisztességes életszínvonal fenntartása vagy annak javítása szempontjából. A szakszervezetek továbbra is elősegítik a bérek felfelé irányuló konvergenciáját annak érdekében, hogy megszüntessék az olyan, azonos termelési cikluson belül foglalkoztatott és azonos termelékenységű munkavállalók közötti szakadékot, akik indokolatlan javadalmazási hátrányt szenvednek el.

2. Sürgősen szükség van a közszférában is a béremelésre. Számos európai országban a közszférában foglalkoztatottak immár egy évtizede elszenvedik a bérek befagyasztását és csökkentését. A közszféra dolgozóinak is részesülnie kellene a gazdasági növekedés előnyeiből.

3. Az ágazati kollektív tárgyalások a munkavállalók legmagasabb szintű szolidaritását fejezik ki, megakadályozzák a bérek és a rossz munkakörülmények lefelé irányuló versenyét; legfontosabb eszközei a méltányos és fenntartható bérnövekedés elérésének, amelyben a termelékenység növekedése és a munkavállalók készségei tükröződnek a reálbérek növekedésében; egyenlő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy megvédjék a munkavállalókat a dolgozói szegénység ellen. A "tisztességes és fenntartható bérek" azt is jelentik, hogy ugyanazon vállalaton belül a vezetők legmagasabb fizetése és a munkavállalók átlagbére közötti szakadékot csökkenteni kell.

4. Az, hogy ezek megtörténhessenek, a szakszervezeteknek jogokat és védelmet kell élvezniük, ideértve a szakszervezethez való csatlakozás jogát, a sztrájkhoz és másfajta munkaügyi akcióhoz való jogot is, hogy ezáltal a szakszervezetek tisztességes újraelosztást érjenek el és megszüntessenek minden hátrányos megkülönböztetést.

Tevékenység

E célok elérése érdekében a KSZBKB:

• Európa-szerte felszólít a kollektív tárgyalásokhoz való jog elismerésére, ideértve a munkavállalókkal való találkozásra és tagszervezéshez való jogot is;
• támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek a határokon átnyúló tárgyalásokat segítik a szakszervezeti elismerés érdekében;
• támogatja az „Európai Szövetség a Felfelé Irányuló Bérkonvergenciáért” megvalósítását;
• folytatja az ESZSZ a „Béremelést” („Pay Rise”) kampányának támogatását, annak érdekében, hogy Európában általános bérnövekedést érjen el, úgy hogy közben a munkavállalók jövedelmi szintjei Európa-szerte közelítsenek;
• folytatja a szakszervezeti igények összehangolását és azok érvényesítését a bérek és a munkakörülmények felfelé történő konvergenciájának érdekében az európai szemeszter ciklusokon keresztül. Ehhez a KSZBKB tagjai a TUSLO-kkal együttműködve összefoglalót készítnek a szakszervezeti erőfeszítésekről, és azt beleillesztik az éves ESZSZ jelentésbe, amelyek az országjelentésekben jelennek meg. Ez az összefoglaló alapanyaga az ESZSZ kollektív tárgyalásokról és a bérekről szóló éves jelentéséhez; Belső megbeszélést folytat az Európára kiterjedő munkaügyi akciókhoz való jogról, a tárgyalásokat támogatása és a megállapodás szerinti szabályok tiszteletben tartása érdekében;
• azt javasolja, hogy a közbeszerzési pályázati kritériumokat módosítsák annak érdekében, hogy a kollektív tárgyalásokat és kollektív szerződéseket tiszteletben tartsák.

Célok:

1. Az alacsonyabb bérek gyors növelése azért szükséges, hogy minden munkavállaló és családja tisztességes életet élhessenek, acélból, hogy megszűntesse a dolgozói szegénységet és támogassa a felfelé irányuló bér-konvergenciát Európában. Az ESZSZ által megcélzott mérték - amely a legalacsonyabb minimálbérszintet az országos átlag / medián bér 60 százalékában határozza meg, amelyet egyidejűleg növekvő medián és átlagkereset esetén kell mérni – útmutatással szolgál a szakszervezeti igényeknek azokban az országokban, ahol létezik a kötelező minimálbér intézménye.

2. A dolgozói szegénység elleni küzdelemnek konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a be nem jelentett munkavégzés ellen, miközben a fő felelősséget meghagyja a köz- és igazságügyi hatóságok felügyelőinek. A szociális partnereknek támogatást kell nyújtaniuk a munkavállalóknak a törvényes fizetések megszerzéséhez és az elmaradt bérek kifizetéséhez.

3. Az Egyesült Nemzetek Fenntartható fejlődési céljaival ( 8: tisztességes munka és gazdasági növekedés, 10: csökkentett egyenlőtlenségek) összhangban a szakszervezetek támogatják a népesség alsó 40%-ában élő emberek jövedelmének javítását célzó fellépéseket, tisztességes béreket követelnek, a progresszív adózási rendszert, a vagyonok újraelosztási politikáját, a munkát terhelő adók egyéb adónemekbe történő áttételét, vagy a hatóságok által biztosított magas színvonalú, általánosan hozzáférhető közszolgáltatásokat - beleértve a mindenki által elérhető minőségi oktatási - és a szociális védelmi rendszereket.
A törvényes minimálbéreknek - ahol léteznek - elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák a dolgozói szegénységet és biztosítsák az európai munkakörülmények és életkörülmények felzárkóztatását.

E célok elérése érdekében az ESZSZ és a KSZBKB:

• támogatni fogja - azokban az országokban, ahol a szakszervezetek kívánják - az ESZSZ tagszervezeteit a minimálbér megállapításával való összefüggésben egy átlátható mechanizmusainak bevezetésével kapcsolatos igényükben, úgy, hogy a szociális partnereket teljes egészében bevonják;
• támogatja a munkavállalók vásárlóerejének növelését azzal, hogy biztosítja a bérnövekedést legalább az arany fizetési szabálynak megfelelően (infláció + termelékenység);
• támogatja a minimálbér-politikákat az ESZSZ-referenciaértékeinek megfelelően (ESZSZ-határozat [1]);
• figyelemmel kíséri a bérek és a minimálbérek alakulását nemzeti szinten;
• záradékokat fejleszt a kollektív megállapodások szövegéhez a bizonytalanság elleni küzdelem és a jövedelem biztonságának növelése érdekében.

Célok:

1. Miközben az Szociális Jogok Európai Pillére (SZJEP / EPSR) azonnali hatást gyakorol a megkülönböztetés három területére (nem, életkor és iskolai végzettség), foglalkozni kell a foglalkoztatási státuson alapuló egyenlőtlenségekkel és megkülönböztetéssel is, és ezt is meg kell szüntetni. Ez megköveteli a szociális pillérben meghatározott prioritások gyors végrehajtását (Az ún. „szociális eredménytábla” szerint) a kiszolgáltatott helyzetű munkavállalók és az egyéni vállalkozók bizonyos kategóriáinak bérezésével kapcsolatosan.

2. Számos EU-tagállamban elvándorlási folyamat tapasztalható, elsősorban az alacsony bérszint miatt, ez pedig a munkaerőpiac beszűküléséhez vezet. Az emberekbe történő befektetés a magasabb bérezést és a szakmai pályafutás során fokozatosan növekvő jövedelem biztosítását jelenti. A társadalmi mobilitás újbóli megnyitása a jövőbe vetett bizalom kiépítése. Az alternatíva annak a veszélyével jár, hogy a győztes-mindent visz jellegű helyzet áll elő, ahol a szuperképzett emberek előnyös helyzetbe kerülnek, a többiek pedig a béreloszlás alacsonyabb szintjén maradnak. A jövedelemegyenlőtlenség mutatói (például a 80/20 mutató) ezt mutatják meg. Mindenkinek tisztességes részesedést kell élveznie a gazdaságokban és a társadalmakban rendelkezésre álló vagyonból és jólétből. Minden munkavállaló – képzettségétől függetlenül – munkájával hozzájárul a gazdaságunk és társadalmunk sikeréhez, így megfelelő mértékben részesülniük kell a javakból, beleértve a minőségi közszolgáltatások nyújtását és az ahhoz való hozzáférését, ideértve az oktatást és a képzést is, amelyek a legfontosabb eszközei a társadalmi mobilitásnak és a társadalmi méltányosságnak. A kollektív tárgyalásoknak, mint eszköznek képesnek kell lennie arra, hogy anyagilag elismerje a képességeket és minden munkát jobban megfizessen.

E célok elérése érdekében az ESZSZ és a KSZBKB a jövőben:

• kicseréli és terjeszti a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelemről és a bizonytalan munkaszerződések alkalmazásáról szóló kollektív tárgyalásokra vonatkozó legjobb gyakorlatokat;
• segít azonosítani a munka és a magánélet egyensúlyát előmozdító kollektív szerződéseket az ESZSZ Női Bizottsága által menedzselt ESZSZ „Új-egyensúlyosítás” elnevezésű projektjének támogatásával;
• ahol releváns, stratégiákat alkot a kollektív szerződések kiterjesztésére az önfoglalkoztatók lefedése érdekében;
• támogatja az SZJEP politikák végrehajtását megerősített kollektív tárgyalások révén az egyenlőtlenségek és a diszkrimináció csökkentése érdekében.

liganet.hu