Alacsony felvásárlási árral indult az ipari alma feldolgozása Szabolcsban
2016. szeptember 01. 10:41
Az ipari alma feldolgozása alacsony felvásárlási árral indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei léüzemekben, az étkezési almáért azonban a tavalyinál akár 40 százalékkal is többet adnak egyelőre a felvásárlók - közölte az alma terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.
Takács Ferenc, az újfehértói központtal működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője elmondta, hogy kilogrammonként 17-18 forint plusz áfa áron veszik át a gyümölcsöt a termelőktől.
Szerinte az ár a "lélektani" határon áll, vagyis a termelők azt mérlegelik, hogy érdemes-e ennyiért leszedniük az almát. A szedés díja ugyanis kilogrammonként 4-5 forint, a léüzembe szállításé ugyancsak 4 forint körüli, így 9-10 forint marad az átvételi árból, amelyből a művelési költségeket is le kell még vonni - tette hozzá.
Takács Ferenc remélte, hogy az átvételi ár később emelkedni fog, hiszen eddig a feldolgozók közül még csak kettő, a Döhler Vaja Kft. és az Ausztria-Juice Magyarország Kft. kezdte meg az ipari alma átvételét.
Feczesin Miklós, a Döhler Vaja Kft. cégvezetője arról számolt be, hogy előzetes, kilogrammonkénti 21 forintos árral indultak, amely 18 forint plusz áfa összegre változott, most ennyit adnak a vajai üzembe szállított ipari almáért.
A társaság a tavalyi 35 ezer tonna almával szemben az idén 50 ezer tonna alma feldolgozását tervezi, és az abból készült sűrítményre vevővel is rendelkezik.
A cégvezető arra a kérdésre, hogy marad-e később is a jelenlegi ár, nem tudott válaszolni, szerinte a kereslet alakulása dönti majd el a végleges összeget.
Takács Ferenc, az alma terméktanács elnöke az étkezési alma induló árát termelői szempontból biztatónak nevezte, hiszen az elsőként szüretelt Gála fajtáért kilogrammonként 90 forintot is adnak a felvásárlók, a tavalyi 50-60 forinttal szemben.
Megerősítette, hogy az idén gyenge közepes termés várható, a becslések szerint 500-550 ezer tonna almát szednek le. Tavaly 520 ezer tonna termett, ebből a léüzemek 300 ezer tonnányit dolgoztak fel, egyéb ipari hasznosításra, befőtt és pudingkészítésre pedig 30-50 ezer tonna közötti került a gyümölcsből.
Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
Eldőlt ki lett az év legjobb mezőgazdasági diákvállalkozója
2017. június 07. 21:11
Június 2-án a budapesti Vendel irodaházban megrendezésre került a Mezőgazdász - avagy legyél Te az év mezőgazdasági diákvállalkozója című verseny. A program célja, hogy a mezőgazdasági szakképzésben tanuló diákok egy évre megalapíthassák a saját vállalkozásukat, amelynek középpontjában valamilyen mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó termék vagy szolgáltatás áll.
Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába
2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.
