A kormány harcol az agrárpénzek megtartásáért

2019. március 27. 08:53
A kormány az uniós költségvetési tárgyalások kezdetétől világossá tette, hogy kiáll a gazdákat megillető támogatások védelméért.

Elfogadhatatlan, hogy a gazdák helyett más célokra, migrációra, vagy akár bizonytalan hátterű, migrációt szervező ngo-k támogatására fordítsák – a Brexit miatt kieső brit befizetések hiányában eleve szűkösnek ígérkező – az uniós forrásokat.

Fontos, hogy az érintettek is hallassák a hangjukat és érzékeltessék Brüsszellel, hogy egyértelműen elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetési javaslata, amely csökkentené a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható forrásokat. Az Agrárminisztérium üdvözli, hogy már több mint százezren írták alá azt a hazai petíciót, amely a 2020 utáni EU-költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásainak megőrzését célozza. A százezer támogató azt is jelenti, hogy a petíciót a társadalom széles rétegei támogatják.

Az ellenzéki képviselői megnyilatkozások, és a baloldali sajtóban megjelent hírek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament (EP) tavaly novemberben a többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan fogalmazta meg álláspontját, és ez a dokumentum nem csupán a KAP-ról szólt. Elsődlegesen a tagállamok formálják az uniós költségvetést, a büdzsé szerkezetéről és az egyes területekre fordítható források nagyságáról az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hoz döntést egyhangúsággal, amelyet az EP utólag hagy jóvá.

A költségvetési döntés – leghamarabb idén ősszel történő – meghozataláig egyértelműen kiállunk a magyar gazdákért, a magyar agrárium érdekeiért, a KAP források megőrzéséért és a lehető legkedvezőbb felhasználási szabályok biztosításáért. Ennek megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott a 2018. november 29-én, a Kohézió Barátai országok által Pozsonyban elfogadott közös nyilatkozathoz, amelyben ezek a szempontok is megjelennek prioritásként.

Célunk, hogy az EU költségvetésének többi része is megfelelő legyen, tükrözze a Magyarország számára fontos célokat. A szűkösen rendelkezésre álló pénzeket ne a migráció és kétségbe vonható célokkal bíró szervezetek támogatására csoportosítsák át – ellentétben azzal, ami az EP tavaly novemberi, köztes költségvetési állásfoglalásából sajnos kiolvasható!

A költségvetési eljárás fenti szempontjai mellett fontos egyértelművé tenni azt is, hogy a KAP jövőbeni konkrét szabályairól, tehát arról, hogy a gazdáknak milyen előírásoknak kell megfelelniük, még semmilyen döntés nem született. A források felhasználásának szabályairól – a költségvetési eljárásrendtől eltérően – az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács, valamint az EP együttesen dönt. A döntéshozatal során mindkét intézmény kialakítja saját álláspontját a bizottsági KAP-szabályozási javaslatokról. Ez a munka jelenleg mindkét intézményben folyamatban van, álláspontjaik várhatóan ősszel kerülhetnek elfogadásra. Ezután következhetnek a végső megállapodást célzó egyeztetések az intézmények között.

Az aláírási kezdeményezés 2019. május 3-ig online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, a falugazdászoknál, vagy a NAK megyei igazgatóságain elérhető íveken támogatható.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Minden agrártanácsadással foglalkozónak be kell jelentkeznie a szaktanácsadói névjegyzékbe

2019. május 29. 10:34
Az agrártanácsadási szolgáltatást igénylő ügyfelek eligazodását segíti a 2019. május 29-én hatályba lépő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló rendelet.  

Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.