Az agrárminiszter a legbiztosabb és legnagyobb lehetőségeket tartogató ágazatnak nevezte a mezőgazdaságot, további fejlesztése érdekében ugyanakkor sürgette a termelés hatékonyságának javítását és a hozzáadott értékének növelését. Különleges szerepet tölt be a magyar gazdaságban az élelmiszeripar is, amely nem csupán egyike a feldolgozóipari ágazatoknak, hiszen mintegy 4 ezer vállalkozása több mint 75 ezer munkavállaló megélhetését biztosítja és 6 ezer milliárd forintot meghaladó árbevétel előállítására képes, 33 szakágazat tevékenységét fogja össze, ezek közül a legjelentősebbek jellemzően hazai alapanyagot dolgoznak föl - fogalmazott.

Az élelmiszeripar fejlesztési forrásai a magas hozzáadott értékű termékek előállítását ösztönzik a 2027-ig tartó fejlesztési ciklusban, a Vidékfejlesztési programból májusig több mint 2 ezer feldolgozóüzem összesen 464 milliárd forint értékű beruházási támogatásban részesült - közölte a miniszter. Kiemelt forrás jut a következő években is a mezőgazdasági termékek értéknövelésének ösztönzésére, a feldolgozóipari vállalatok fejlesztéseinek támogatására, így versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra jöhet létre, emellett kiemelten kezeli a kormány a piaci keresletre és a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő beruházásokat is - tette hozzá.

 

A tárcavezető elmondta, hogy lezárult a KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Terv keretében élelmiszeripari támogatásokat nyújtó pályázatok felhívásainak társadalmi egyeztetése. A kiírások még ebben a hónapban megjelenhetnek, feldolgozóüzemek fejlesztésére idén 50 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg pályázat, komplex projektekre további 150 milliárd forint jut.

A nagyobbik keretben a maximális támogatás 5 milliárd forint, a kisebbikben 200 millió forint. Fontos különbség a két kiírás között, hogy a kisebbik elsősorban kis- és közepes vállalkozásokat céloz, és egyszerűsített elbírálással gyorsabban biztosít fejlesztési forrásokat. Újdonság a kiírásokban, hogy a mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztése is támogatott, mézkiszerelő, gyapjú- és kenderfeldolgozó, trágyafeldolgozó üzemek fejlesztésére és létesítésére is igényelhető támogatás - részletezte.

Nagy István kiemelte az élelmiszerláncban kulcsszerepet betöltő, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelem jelentőségét is. Hozzátette, hogy az élelmiszer-forgalom visszaesése 2023 novemberében gyakorlatilag megállt, növekedése bővülő keresletet és értékesítési lehetőségeket jelent az agrárgazdaság számára, megteremtve az élelmiszer-termelés növekedési feltételeit.

 

A miniszter közölte, hogy Magyarország határozott jövőképpel készül az Európai Unió elnökségi feladataira is. Kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszer, valamint az élelmiszerpazarlás ügyét, a fenntarthatósági kérdésekből pedig a csomagolások és a csomagolási hulladékok szabályozását említette, továbbá az állatjóléti csomagot, amelyben az állatok szállítása kerül majd a középpontba. Nagy István hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar versenyképessége Magyarország élelmiszer-biztonságának alapja, tehát nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés is. A kormány ezért fontosnak tartja, hogy megfelelő szabályozási és makrogazdasági környezettel segítse az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozásokat, a támogatási rendszert pedig mérettől függetlenül mindegyikük igénybe tudja venni - fogalmazott az agrárminiszter.

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának gazdasági szakértője szerint a magyar élelmiszergazdaság megerősödve érkezett a 2020-as évekbe, a válságsorozat végeztével idén visszatérhet a növekedési pályára, az élelmiszeripar csaknem 1500 milliárd forint összegű támogatása látványos fejlődést eredményezhet a következő években. Héjja Csaba a gyors alkalmazkodásban látja a jövőt, egyúttal hangsúlyozta, hogy a termelőknek figyelniük kell a fogyasztási szokások változását, főképp a fiatal fogyasztók igényeit. Méreténél fogva Magyarország nem lehet a térség vezető élelmiszer-termelője, de az élelmiszergazdaság fejlődésének motorja igen, ha ügyesen kihasználja a földrajzi adottságait - hangsúlyozta.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a boltok forgalmi adatait összegezve kifejtette, hogy 2023 második félévében már látszottak a növekedés jelei a belföldi üzletekben, és bár a boltok száma évek óta csökken, a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 500 ezer körül állandósult. Az online értékesítés növekedési üteme ugyancsak lassul világszerte, így belföldön is, főképp a napi fogyasztási cikkeké. Kozák Tamás szerint a kedvező makrogazdasági folyamatok mellett egyre kevésbé indokolt az árszabályozó intézkedések fenntartása, amely főleg az árversenyt nehezebben viselő kiskereskedőknek okoz nehézséget. Ha a termelői árindex csökkenése mellett a kötelező akciózás is megszűnne, ismét nagyobb keretük lenne fejlesztésekre - fűzte hozzá.

 

forrás: kormany.hu