A kormány stratégiai ágazatként tekint a mezőgazdaságra

2023. május 05. 13:53
A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen.
A kormány stratégiai ágazatként tekint a mezőgazdaságra
Farkas Sándor a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát, írta az agrártárca. Az államtitkár ismertette: A legfontosabb hosszútávú célok között szerepel egy jövedelmező, 21. századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar megteremtése.
 
Ezekhez a célokhoz a magyar közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadásával több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat fejleszteni - hangsúlyozta az államtitkár.
 
Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági fenttarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fenttarthatóbb fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban.
 
 Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430 milliárd forint megítélt támogatás szolgálta - részletezte. A vidékfejlesztési célokra idén "soha nem látott mértékű költségvetési fedezet áll rendelkezésre", csaknem 750 milliárd forint - hangsúlyozta a politikus.
 
 
Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója beszédében ismertette: húsznál is több országból, több mint ötszáz kiállító érkezett Hódmezővásárhelyre. Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat.
 
forrás: agrotrend.hu / Agrárminisztérium

Kapcsolódó cikkek

Kritikus szintre csökkent a cukorrépa termőterülete

2023. január 23. 12:12
Ma már nehéz elképzelni, de a rendszerváltás előtt 12 cukorgyár működött idehaza, de ha napjainkban szóba is kerül a cukorrépa feldolgozása, akkor már csak a kaposvári üzemet tudjuk említeni. A rendszerváltás egyik nagy vesztese és vesztesége az élelmiszeripar volt, s azon belül a cukorgyártás fokozatos felszámolása. Noha voltak az utóbbi egy évtizedben kezdeményezések a valódi felélesztésére, de abból nem lett semmi. Ráadásul az ezredforduló közepén az sem tett jót, amikor az ország a cukorkvótáját visszaadta Brüsszelnek, mondván: nem tudjuk kihasználni azt.

Az importált mézeknek majdnem a fele hamis az Európai Közös Kutatóközpont vizsgálata szerint

2023. március 31. 11:49
A vizsgálatban 15 uniós országon kívül (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) Svájc és Norvégia is részt vett. A 320 mintából, melyet az adott országok kompetens hatóságai vettek, 147 azaz a minták 46%-a nem felelt meg az uniós előírásnak (2001/110/EC).
Az Európai Közös Kutatóközpont (Joint Research Center) alaposan megvizsgálta azt a szúrópróbaszerűen vett 320 mintát, mely 20 mézexportőr állam mézszállítmányából származott.