Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról is beszélt, hogy egy esetleges sztrájk megszervezése a jelenlegi szigorú jogszabályi feltételek között nehéz feladat, mert a kötelező egyeztetési folyamat mellett a még elégséges szolgáltatásokban is meg kell állapodni.

"Olvastam én is a híreket a sajtóban, hogy nem értik, a szakszervezetek miért nem hirdetnek országos általános sztrájkot egyik napról a másikra. Nos, ez a magyarázata". Hozzátette, felelős szakszervezeti vezetők jogellenes sztrájkra nem buzdítják a munkavállalókat, hiszen annak nagyon komoly kártérítési következményei vannak. A sztrájk kérdésében a szakszervezetek sem egységesek, a Liga tárgyalni szeretne - hangsúlyozta Mészáros Melinda.

A Liga Szakszervezetek elnöke arról is beszélt az InfoRádióban, hogy többször jelezték: indokoltnak tarják a 2012 óta eltelt joggyakorlat figyelembevételével a munka törvénykönyvének teljes revízióját. Megfogalmaztak ezzel kapcsolatban egy 50 pontos javaslatcsomagot, erről a munkaadói oldallal már tárgyaltak, most azt várják, hogy a kormányzat is nyilvánítson véleményt.

A Liga elnöke szerint a munkaidőkeret és a rendkívüli munkavégzés mértéke két olyan kiemelt eleme a felülvizsgálandóknak, amely nagy hangsúlyt kapott az elmúlt hónapokban, de ezeken túl is vannak olyan problémák, amelyekkel a korábbi években már találkoztak.

A demonstrációkkal kapcsolatban Mészáros Melinda elmondta, a Liga elnöksége a napokban határozatot hozott. Álláspontjuk az, hogy olyan demonstrációkat, amelyeket a szakszervezetek szerveznek, szakszervezeti célok érdekében, és amelyeken nem pártok vesznek részt pártzászlókkal és pártpolitikai célokkal, azt teljesen helyénvalónak és támogathatónak tartanak, így azt a négy célt is, amelyet a tiltakozó érdekképviseletek megfogalmaztak.

Azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a szakszervezeti követelések háttérbe szorulnak, és megelőzik olyan követelések, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a munka törvénykönyvének a módosításával.
A hatályos jogszabályok alapján 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el egyoldalúan a munkáltató, ez korábban is így volt, 300 óráig lehet a kollektív szerződés alapján megemelni ezt a keretet, ez sem változott, és 400 óráig lehet egyéni megállapodást kötni a munkavállalókkal.

Mészáros Melinda elmondta, a Liga felmérte a szakszervezetek körében, hogy mely munkáltatók kezdeményeztek megállapodásokat a munkavállalókkal az új túlóratörvényről. Azt a visszajelzést kapták, hogy egyetlen egy munkáltató kivételével senki még csak nem is gondolkodott azon, hogy a munkavállalókkal egyedi megállapodást kössön, és eltérjen azoktól a szabályoktól, amelyek a munka törvénykönyvében, akár a hatályos kollektív szerződésben szabályoztak.
A szakszervezetek azonban nem látnak garanciát arra, hogy nem kényszer hatására fogják aláírni a munkavállalók ezeket a megállapodásokat, hiszen alá- és fölérendeltségi viszonyban van egymással a munkavállaló és a munkáltató, nincsenek azonos szinten.

A Liga elnöke arról is beszélt, hogy elsősorban a járulékok csökkentésével javasolják felzárkóztatni a magyar fizetéseket a visegrádi négyek másik három országához.

Az érdekképviselet első lépésben a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot törölte volna el, később pedig az szja mértékét is csökkentette volna, ám ezt a kormány nem fogadta el. Mészáros Melinda hangsúlyozta: elsősorban Szlovákiához és Csehországhoz viszonyítva nagyon magasak még mindig a munkavállalók által fizetett adók és járulékok, 30 százalék fölött van ezen elvonások mértéke, míg van, ahol ez mindössze 17 százalék.

liganet.hu