A magyar paprikakincs világhírű

2016. május 13. 07:59
Kínai őrlemények árasztják el az európai piacokat, a versenyképesség javításához beruházás szükséges A kínai fűszerpaprika-őrlemény színével és árával szorítja ki az európai piacról a minőségében, ízében jobb hungarikumokat, a kalocsai és a szegedi termékeket. A piacvezető kalocsai cég elnök-vezérigazgatója kormányzati támogatást kér a versenyképesség javításához.
 

Kína nemcsak az erős fűszerpaprika-őrleményben, hanem már édesben is tarol a világban. Az európai pia­cok hetven-nyolcvan százalékát szerezték meg a kínai termékek. Németh József, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. elnök-vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak azt mondta: a magyar fűszerpaprika-őrlemény árának hatvan százalékába kerül a kínai. Hozzáfűzte: a napon szárítás és a hosszabb tenyészidő, azaz a jobb beérés miatt élénkebb az ázsiai portéka színe, ám a magyar őrlemény minősége jobb. Németh úgy fogalmazott: a magyar paprikának nem a színe a legpirosabb, hanem az íze, köszönhetően a Kárpát-medence ökológiai adottságainak. 

Több fűszerpaprikát importálunk, mint amennyit exportálunk. A vezérigazgató megemlítette, hogy érkezik őrlemény Spanyolországból, Szerbiából, és holland kereskedők is hoznak be árut, feltehetőleg Kínából származót. A termőhelyet, vagyis azt az országot, ahol az őrlemény alapjául szolgáló fűszerpaprika termett, fel kell tüntetni a csomagoláson. Ha több termőhelyről származik a paprika, akkor a termék mennyiségének arányában kell megjelölni az adott országokat. Édesnemes vagy csemege kifejezést csak akkor lehet használni, ha kizárólag Magyarországról származik az őrlemény. Ha import-fűszerpaprikát is tartalmaz, akkor első vagy másodosztályú jelölés alkalmazható. A kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény eredetvédett, mindkettő hungarikum. Különleges fűszerpaprika-őrlemény csak magyar eredetű, magas színértékű, megfelelő minőségű áru lehet. Németh jelezte: mindezen szabályok ellenére kínai őrlemény akár itthon csomagolt termékbe is bekerülhet.

Megjegyezte: amíg három évtizeddel ezelőtt csak Kalocsáról ötezer tonna őrölt fűszerpaprikát exportáltak Németországba évente, addig most ötszáz tonnát. Két-három olyan német cég van, amelyik hajlandó megfizetni a kitűnő minőségű magyar áru magasabb árát. Németh szerint a magyar őrleménykivitel mértéke mintegy 1200 tonna évente. Az itthoni fogyasztás fejenként harminc dekára, azaz összesen háromezer tonnára tehető. Hozzátette: az árverseny miatt nincs profitja a cégnek.

A vezérigazgató szerint állami támogatásra lenne szükség, hogy versenyképessé váljon az ágazat, és felvegye a versenyt az Európát elárasztó kínai dömpingáruval. És korszerűsíteni kellene a piacvezető kalocsai cég 30-35 éves berendezéseit, gazdaságos energiaellátási formákra kellene áttérni, gáz helyett napenergiára vagy biomasszára, mindez beruházásokat igényel. Szerinte ötszázmillió forintos fejlesztésre lenne szükség, s azt szorgalmazza, hogy ennek felét állja az állam.


A magyar gasztronómia jellegzetes fűszere

Az őrölt fűszerpaprika avagy pirospaprika a magyar gasztronómia jellegzetes fűszere. A 17. században Szegeden és Kalocsán kezdtek fűszerpaprikát termeszteni. Magyar találmány a fűszerpaprika porrá őrlése. A magyar konyha ízvilágának meghatározó eleme az őrlemény, amely elengedhetetlen adalék. Az emigráns magyarok közt jelképpé vált a paprika. Kalocsáról ma is szállítanak őrölt fűszerpaprikát a Kanadába a magyaroknak. A kalocsai és a szegedi fűszerpaprika is hungarikum.

Forrás: Magyar Hírlap

Kapcsolódó cikkek

25 milliós adatvédelmi bírságot kapott a Raiffeisen

2020. szeptember 15. 10:50
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 25.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki a Raiffeisen Bank Zrt-re jogalap nélküli adatkezelés, illetve a megfelelő tájékoztatás hiánya okán. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze:

Veszélyben az idei méztermés: tehetetlenek a magyar méhészek

2021. április 16. 08:08
Az elmúlt napok télies időjárása, a hajnali fagyok és a hideg napok nemcsak a gyümölcstermesztők rémálmát váltották valóra, de a magyar méhészeket is közel kilátástalan helyzetbe sodorta. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a tavalyi katasztrofális év után ismét nagyon el vannak keseredve a magyar méhészek, mert eddig rendkívül kedvezőtlenül alakult számukra az év.