A magyar rizstermesztés környezet-és munkahelyvédelmi szempontból is fontos
Az európai rizságazatnak komoly nehézséget okoz, hogy az Európai Unió által folytatott szabadkereskedelmi megállapodások kedvezményes importvámmal veszélyeztetik az európai termelés gazdaságosságát. A megnövekedett import nyomán átalakulóban van a rizstermelés, egyes Európai régiókban akár 50 százalékkal is csökkent a termőterület. Ez komoly gazdasági, környezeti és szociális következményekkel is jár.
A rizstermesztéssel kapcsolatos témát most először tárgyalta az unió illetékes Tanácsa. A nyilatkozatot jegyző tagállamok az Európai Bizottság fokozott figyelmét kérték a rizságazati folyamatokra, és a lehetséges intézkedések meghozatalára.
Az Olasz Mezőgazdasági Minisztérium szervezésében az elmúlt hónapban, Milánóban került sor a rizstermesztő országok első fórumára, amelyen a rizstermesztéssel és feldolgozással érintett tagállamok az európai rizspiac aktuális kihívásait vitatták meg. A fórumon az olasz, a spanyol, a görög, a portugál, a bolgár résztvevők mellett Magyarország is képviseltette magát.
Az itt elfogadott közös nyilatkozat kiemeli, hogy az európai rizstermesztés - más szántóföldi növények termesztéséhez képest - speciális körülmények között folyik, nagy az élőmunka igénye, hozzájárul a környezet védelméhez, emellett a rizstermesztés több régióban történelmi, kulturális értéket is képvisel.
A magyarországi rizstermesztés a vidéki munkalehetőségek megőrzése miatt, valamint környezetvédelmi és talajhasználati szempontból is fontos. Magyarország földrajzilag a rizstermesztés északi határán található, itt a legnagyobb a kitettség az időjárási viszonyoknak. Jelenleg Magyarországon rizst 3000 hektár területen termesztenek. Kézimunka-igénye miatt fontos szerepe van a vidéki munkahelyteremtésben. A termesztés olyan szikes területeken folyik, ahol más növény termesztése nem reális alternatíva. A rizstermesztés környezetvédelmi szempontból is fontos, mert a régió vízháztartásához előnyösen járul hozzá.
kormany.hu