A mezőgazdaságé a vízfelhasználás hetven százaléka

2016. november 30. 07:42
A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn.

Áder János kifejtette, 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez, ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége. Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga. 
Az államfő szerint a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra. Hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők.
– Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit. Az idő sürget – mondta.


Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. Megjegyezte, ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások.
Áder János szerint a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja.


(MTI)

 


A vízgazdálkodás és a meteorológia szorosan összefüggenek
A vízgazdálkodás meteorológiai vonatkozásiról tartott konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatának keretében. Az november 24-i eseményen Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, a meteorológia előrejelzései nélkül nem csak a vízgazdálkodás, de a korszerű mezőgazdaság is elképzelhetetlen, éppen ezért a minisztérium rövidtávú tervei között szerepel a jégeső elhárítás országos hálózattá fejlesztése az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai segítségével. Kiemelte: az OMSZ tevékenysége ugyancsak hiánypótló a környezetvédelem számára is. 
– Térségünkben a vízgazdálkodás, az árvízvédelem, végső soron az egész hidrológia tevékenységet alapvetően a légköri folyamatok határozzák meg. A globális klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás így különösen fontossá teszi a vízgazdálkodás és a meteorológia szoros, egymást kölcsönösen támogató együttműködését – mondta beszédében Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. 
Az elnök ismertette: az OMSZ szuperszámítógépein futó nagy felbontású, nem hidrosztatikus modellek a Kárpát-medence teljes területére képesek 36-48 órás csapadék előrejelzéseket készíteni. A középtávú, 10 napig szóló csapadék előrejelzések az európai együttműködésen alapuló Európai Középtávú Előrejelző Központ modelljeire épülnek, melyben hazánkat az OMSZ képviseli. (FM Sajtóiroda)


 

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Közös érdek az élelmiszerkönyv aktualizálása

2017. november 20. 08:13
Egyeztetés zajlott a Szent István Egyetem és a Magyar Húsiparosok Szövetsége között az élelmiszerkönyv lehetséges módosításáról.

Ismét szállíthatunk szarvasmarhát Egyiptomba

2016. február 29. 08:10
Elhárultak a kéknyelv betegség miatt korábban felmerült akadályok a magyar szarvasmarhák Egyiptomba történő exportja elől. A magyar állategészségügyi hatóság gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhetően ismét exportálhatunk magyar élőmarhát az észak-afrikai államba.