A mezőgazdasági támogatások jövője az új közös agrárpolitikában: ezt lehet tudni

2021. március 22. 09:08
A termelőknek fel kell készülniük arra, hogy az átmeneti éveket követően, 2023-tól picit komplikáltabb lesz az új közös agrárpolitika rendszere - hangsúlyozta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a Portfolio Agrár Klubon. A szakember emellett arról is beszélt, hogy mi az amit már most tudni lehet a 2021-2022-t követő KAP-ot érintő döntésekről, és mik azok, amelyekkel kapcsolatban még folynak a tárgyalások.
A mezőgazdasági támogatások jövője az új közös agrárpolitikában: ezt lehet tudni

Évek óta beszédtéma, hogy a magyar mezőgazdaság szempontjából valójában egyáltalán nem probléma, hogy a közös agrárpolitika 2021-2027-es időszakába két átmeneti évet követően lépünk be, a támogatások szempontjából ez ugyanis kedvező Magyarországnak - mondta Papp Gergely a Portfolio Agrár Klubon. Hozzátette, gyakorlatilag a közvetlen támogatások megmaradnak a mostani szinten, ugyanazok a támogatások, ugyanabban a formában, ugyanazokkal a feltételekkel lesznek kifizetve. A januárban megjelent kormányhatározat alapján a támogatás maximalizálás szabályai sem fognak változni 2021-2022-ben, tehát ahogyan eddig is, az 1200 hektár fölötti üzemeket fogja érinteni. 

A kormány döntése alapján társfinanszírozással 1500 milliárd forint kerül kiírásra a Vidékfejlesztési Programban, ami azt jelenti, hogy a most következő két év alatt annyi pénzt fogunk elkölteni, mint amennyit a megelőző 7 évben összesen  

 - emelte ki a szakember, aki hangsúlyozta, a komoly változások viszont 2023-tól következnek majd. Ennek oka, hogy még mindig nem született meg a végleges jogszabályi környezet, és folyamatban van az Európai Unióban az egyeztetés arról is, hogy a rendeletek végső formája hogyan nézzen ki. Ugyanakkor az úgynevezett KAP stratégiai tervnek, ami meghatározza majd a 2023-2027-es időszakban azt, hogy mire, milyen céllal, milyen összegű támogatásokat fizethet ki Magyarország, az előkészítése már elkezdődött, és folyik ez ügyben a tárgyalás az Európai Bizottsággal. 

Ellenben, mivel még nincs meg a végleges jogszabály, akadnak olyan kérdések, amelyekre nem tudunk választ adni, ennek azért elég nagy jelentősége van.

Papp Gergely beszélt arról is, mi az, amit már most tudni lehet a következő időszakkal kapcsolatban. Elmondta, már van egy kormányhatározat, amely elrendeli azt, hogy a kettes pillérből az egyes pillérbe az EU által biztosított maximális lehetőséggel élve, a második pilléres források 25 százalékát csoportosítja át Magyarország. Ez azért fontos, mert ezzel biztosítani lehet azt, hogy az egyes pillérben a közvetlen támogatásokra fordítható összeg az ugyanakkora maradjon 2023 után, mint amennyi 2014 óta rendelkezésre áll erre a célra. A 25 százalékos átcsoportosítás körülbelül 100 millió eurót jelent évente, így sikerült hazánknak elérnie azt, hogy ne csökkenjen a közvetlen támogatások mértéke a következő években. 

Ez nem azt jelenti, hogy minden termelőnek ugyanannyi lesz a támogatása. Mi most úgy számolunk, hogy például a területalapú támogatást körülbelül ugyanúgy 5 millió hektáron fogjuk kifizetni 2023 után is mint most. Körülbelül ugyanúgy 400 milliárd forintot fogunk kiftizetni mint most, ami hektáronként átlagosan 80 ezer forintot jelent, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit fog kapni  

 - figyelmeztetett Papp Gergely. 

A szakember tájékoztatott arról is, hogy nem lehet még tudni többek között arról sem, hogy 2023 után a termeléshez kötött támogatások hogyan fognak alakulni. Emellett nem született döntés a támogatás maximalizás szabályairól sem a 2023-at követő időszakra vonatkozóan.

Ami fontos, illetve amit most látunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog kinézni 2023-tól azúj közös agrárpolitika az az, hogy minden termelőnek egyedi döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, hogy ő mennyi támogatáshoz juthat, és itt nem a VP-s támogatásokról van szó, hanem a közvetlen, valamint a területalapúakról. Minden termelőnek egyedileg kell mérlegelnie azt, hgoy milyen feltételeket hajlandó teljesíteni, és azért mennyi támogatást kaphat. Ilyen szempontból egy picit komplitkáltabb lesz a rendszer   

- emelte ki Papp Gergely.  

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Soha nem látott az ország ilyen komoly, kora tavaszi aszályt: mi lesz ennek a vége?

2020. május 15. 07:55
Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. Az összetett jelenségre azonban számítani lehetett: hazánk átlaghőmérséklete az éghajlatváltozás következtében 1900 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt, a csapadék eloszlása pedig egyre inkább egyenlőtlenné vált. Sokszor hirtelen, rövid idő alatt több hónapnyi eső zúdul le, de gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, hőhullámok is. Épp úgy, ahogy idén is. A HelloVidék most a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.

Elkezdődött az agrárágazat átfogó modernizációja

2021. március 12. 07:41
Ahogy a személyes életutamban, úgy az ország életében is meghatározó esztendő volt 2010. Engem akkor választottak Mosonmagyaróvár polgármesterévé, ami fontos szerepet játszott abban, hogy ma már nemcsak egy várost, egy térséget, hanem miniszterként egy országot szolgálhatok. Nyolc év szocialista kormányzás után ugyanebben az évben bízták meg politikai szövetségünket a választók azzal, hogy vezessük ki az országot abból a nehéz helyzetből, amit elődeink hibás döntései okoztak. Úgy gondolom, az agrárium esetében ez kétségkívül sikerült.