A mezőgazdasági támogatások jövője az új közös agrárpolitikában: ezt lehet tudni

2021. március 22. 09:08
A termelőknek fel kell készülniük arra, hogy az átmeneti éveket követően, 2023-tól picit komplikáltabb lesz az új közös agrárpolitika rendszere - hangsúlyozta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a Portfolio Agrár Klubon. A szakember emellett arról is beszélt, hogy mi az amit már most tudni lehet a 2021-2022-t követő KAP-ot érintő döntésekről, és mik azok, amelyekkel kapcsolatban még folynak a tárgyalások.
A mezőgazdasági támogatások jövője az új közös agrárpolitikában: ezt lehet tudni

Évek óta beszédtéma, hogy a magyar mezőgazdaság szempontjából valójában egyáltalán nem probléma, hogy a közös agrárpolitika 2021-2027-es időszakába két átmeneti évet követően lépünk be, a támogatások szempontjából ez ugyanis kedvező Magyarországnak - mondta Papp Gergely a Portfolio Agrár Klubon. Hozzátette, gyakorlatilag a közvetlen támogatások megmaradnak a mostani szinten, ugyanazok a támogatások, ugyanabban a formában, ugyanazokkal a feltételekkel lesznek kifizetve. A januárban megjelent kormányhatározat alapján a támogatás maximalizálás szabályai sem fognak változni 2021-2022-ben, tehát ahogyan eddig is, az 1200 hektár fölötti üzemeket fogja érinteni. 

A kormány döntése alapján társfinanszírozással 1500 milliárd forint kerül kiírásra a Vidékfejlesztési Programban, ami azt jelenti, hogy a most következő két év alatt annyi pénzt fogunk elkölteni, mint amennyit a megelőző 7 évben összesen  

 - emelte ki a szakember, aki hangsúlyozta, a komoly változások viszont 2023-tól következnek majd. Ennek oka, hogy még mindig nem született meg a végleges jogszabályi környezet, és folyamatban van az Európai Unióban az egyeztetés arról is, hogy a rendeletek végső formája hogyan nézzen ki. Ugyanakkor az úgynevezett KAP stratégiai tervnek, ami meghatározza majd a 2023-2027-es időszakban azt, hogy mire, milyen céllal, milyen összegű támogatásokat fizethet ki Magyarország, az előkészítése már elkezdődött, és folyik ez ügyben a tárgyalás az Európai Bizottsággal. 

Ellenben, mivel még nincs meg a végleges jogszabály, akadnak olyan kérdések, amelyekre nem tudunk választ adni, ennek azért elég nagy jelentősége van.

Papp Gergely beszélt arról is, mi az, amit már most tudni lehet a következő időszakkal kapcsolatban. Elmondta, már van egy kormányhatározat, amely elrendeli azt, hogy a kettes pillérből az egyes pillérbe az EU által biztosított maximális lehetőséggel élve, a második pilléres források 25 százalékát csoportosítja át Magyarország. Ez azért fontos, mert ezzel biztosítani lehet azt, hogy az egyes pillérben a közvetlen támogatásokra fordítható összeg az ugyanakkora maradjon 2023 után, mint amennyi 2014 óta rendelkezésre áll erre a célra. A 25 százalékos átcsoportosítás körülbelül 100 millió eurót jelent évente, így sikerült hazánknak elérnie azt, hogy ne csökkenjen a közvetlen támogatások mértéke a következő években. 

Ez nem azt jelenti, hogy minden termelőnek ugyanannyi lesz a támogatása. Mi most úgy számolunk, hogy például a területalapú támogatást körülbelül ugyanúgy 5 millió hektáron fogjuk kifizetni 2023 után is mint most. Körülbelül ugyanúgy 400 milliárd forintot fogunk kiftizetni mint most, ami hektáronként átlagosan 80 ezer forintot jelent, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit fog kapni  

 - figyelmeztetett Papp Gergely. 

A szakember tájékoztatott arról is, hogy nem lehet még tudni többek között arról sem, hogy 2023 után a termeléshez kötött támogatások hogyan fognak alakulni. Emellett nem született döntés a támogatás maximalizás szabályairól sem a 2023-at követő időszakra vonatkozóan.

Ami fontos, illetve amit most látunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog kinézni 2023-tól azúj közös agrárpolitika az az, hogy minden termelőnek egyedi döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, hogy ő mennyi támogatáshoz juthat, és itt nem a VP-s támogatásokról van szó, hanem a közvetlen, valamint a területalapúakról. Minden termelőnek egyedileg kell mérlegelnie azt, hgoy milyen feltételeket hajlandó teljesíteni, és azért mennyi támogatást kaphat. Ilyen szempontból egy picit komplitkáltabb lesz a rendszer   

- emelte ki Papp Gergely.  

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Elutasították a földeladási tilalmat célzó népszavazási kezdeményezést

2015. december 07. 13:05
"Elutasította az állami termőföldek eladásának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén; a kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus nyújtotta be magánszemélyként.
A kérdés hitelesítését a testület 6:4 arányban utasította el; kisebbségben maradt az MSZP és a Jobbik delegáltja, továbbá két, az Országgyűlés által választott tag. Az LMP delegáltja nem vett részt az ülésen. 

Több ezer munkahely menekült meg a magyar halágazatban

2020. május 13. 08:17
Befejeződött az országos, rendkívüli haltelepítés az állami tulajdonú horgászvizeken. 18 nap alatt 324 horgászvízbe 1177 tonna pontyot helyeztek ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) szervezésében, közölte a szövetség elnöke kedden Tiszafüreden a Tisza-tónál, a telepítés utolsó helyszínén.