Ma már nem kérdés, hogy a vállalkozások egyik legértékesebb erőforrása az ember. A dolgozók egészségének és munkavégző képességének hosszútávú megőrzése nem csak a munkavállalóknak fontos, hanem a munkáltatók egyértelmű gazdasági érdeke is.  

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége konzorciumban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával a GINOP-5.3.5-18-2020-00166 számú pályázat keretében arra vállalkozott, hogy a “számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban feltárja azon modernizációs és automatizációs lehetőségeket, amik javítják a gyártósori munkavégzés hatékonyságát és hozzájárulnak az emberi egészség és a munkavégző képesség hosszútávú megőrzéséhez. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy: “Mik a piaci igények az innovatív technológia és a modern foglalkoztatási formák bevezetésével kapcsolatban?” 

A VOSZ és a LIGA már korábban is együttműködött, hogy felmérjék a gyártósori munkavállalókat érő egészségkárosító hatásokat, és azok megelőzésének lehetőségeit. Ezen korábbi kutatás alapozta meg azt a hipotézist, hogy a gyártósori munkavégzés hatékonyságát negatívan befolyásolják a munkavállalók mozgásszervi, vázrendszeri megbetegedései. A probléma megoldására a leghatásosabb módszer egyértelműen a megelőzés, amihez a modern technikai eszközök nyújthatnak segítséget. 

Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern technikai eszközök használata – a robotizáció, az automatizáció, az Ipar 4.0 – nap mint nap elhangzó fogalmak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások, és elsősorban a KKV-k nagyon kis százalékban ismerik és még kevesebben használják a termelésben ezeket a technikai eszközöket. Nem véletlen, hogy Európai Uniós összehasonlításban a magyar vállalkozások hatékonysága a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek megváltoztatása mindannyiunk közös érdeke! 

A vállalkozásokat több oldalról is cselekvésre kényszeríti a növekvő munkaerőhiány, a megrendelőkért folytatott gazdasági verseny, és a növekvő bérköltségek. Hazánkban a foglalkoztatottság 5%-al az Uniós átlag felett van, ami együtt jár azzal is, hogy minimálisra csökkent a szabad munkaerő. Felértékelődött az ember, mint a legfontosabb termelési erőforrás. Dolgozóink hatékony munkavégzése, egészségük és ezzel együtt a munkavégző képességük hosszútávú megőrzése lett a gazdaságos működés fenntarthatóságának kulcsa. 

Alapvető emberi tulajdonság, hogy tartunk az ismeretlentől, a változástól. Sokakban él az a tévhit, hogy az automatizáció, a robot technológia megjelenése elveszi a munkahelyeket az emberektől. A pályázati projekt egyik célja az volt, hogy a megfelelő információk és tapasztalatok átadásával megváltoztassa ezt a tévhitet. Tanácsadás keretében mind a munkáltatói mind a munkavállalói oldalnak bemutattuk, milyen módon lehet az innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá, biztonságosabbá tenni a munkahelyeket, hogy a munkavállalók egészségét és munkavégzési képességét minél hosszabb távon megőrizhessük. 

A projekt keretében modellezzük és mérjük, hogyan segítheti a kollaboratív robot és exoskeleton az emberi munka hatékonyságának növelését, és a munkavégző képesség hosszú távú megőrzését, valós üzemi körülmények között, a napi munkafolyamatba beépítve, a napi munkafolyamat keretében. Célunk, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehet a legfontosabb erőforrásunk, az emberi munka hatékonyságát az innovatív, modern ipari technológiákkal növelni és megőrizni. 

Dokumentált mérésekkel feltártuk, hogy egy adott munkakörben milyen módon lehet az innovatív technológiát alkalmazni az együttműködő cégeknél azokban a munkakörökben, ahol a dolgozó egészségkárosodásnak van kitéve (kényszerű testtartás, monotonitás, balesetveszély). A projektbe bevonni kívánt munkáltatók, munkavállalók részére tájékoztatást tartottunk, és megmutattuk a kollaboratív robot és az exoskeleton technológiák használatát adott munkakörökben.       

A pályázati projekt keretében 10 cég több mint 100 fő munkavállalójának bevonásával ingyenes modernizációs és automatizációs feltérképezést végeztünk el a „számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban. 

Kutatásunk igazolta, hogy a mozgásszervi megbetegedések továbbra is vezető helyen vannak a gyártósori munkavállalók tekintetében a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nemzetgazdasági ágazatban. Mivel a mozgásszervi megbetegedések a gyártósori munkásoknál nem ágazat specifikusak, hanem a fizikai és pszichés leterhelésből adódnak, felmérésünk eredményei más iparágakra is adoptálhatóak. Javasoljuk a kutatás kiterjesztését és az eszközök kipróbálásának lehetőségét más nemzetgazdasági ágazatokban is, akár ágazat független módon egy komplex kutatás keretében.  

A rövid teszt időszakunk azt mutatta, hogy az exoskeleton eszközök használatával csökkenthetőek az egészségi kockázatok a gyártósori munkavállalóknál, és bár hosszabb távú hatásait ezen projekt során nem mérhettünk, a szakirodalom egyértelműen az eszközök pozitív hatásairól ír az egészség megőrzésben. Az exoskeleton használatának előnyei a gyártósori munkavállalók esetében nem köthetők csak a vizsgált nemzetgazdasági ágazathoz, azok más iparágakra is adoptálhatóak. Alapkérdésnek fogalmaztuk meg, hogy szükséges-e a munkáltatónál eszköz szintű fejlesztés az új technológia bevezetéséhez? A Pilot projekt tapasztalatai alapján a mind szélesebb körű alkalmazáshoz javasoljuk az eszköz beszerzését és/vagy bérlését kormányzati támogatással elősegíteni. Megfontolásra ajánljuk a következő pályázati ciklusban a beszerzést és használatot támogatható pályázati célként meghatározni      
Az exoskeletonok egészségmegörző és javító hatásából kiindulva javasoljuk az ártámogatásukat csakúgy, mint az orvosi segédeszközök esetében. 

Kobotok esetében a fentebb írtakkal megegyező eredményre jutottunk, így javasoljuk az eszközök beruházásának támogatását a munkáltatók számára, kiemelten a veszélyes és monoton munkafolyamatokra fókuszálva.  

A pályázati projekt egyik tapasztalata, hogy az elméleti Ipar 4.0 oktatások ösztönzésén túl kiemelten fontosnak tartjuk a gyakorlati képzéseket, mind az ágazat szereplőinek, mind más iparágakban. Szembeötlő volt a különbség a munkáltatók és a munkavállalók hozzáállásában, miután a gyakorlatban próbálhatták ki és tapasztalhatták meg a modern technikai eszközök hatékonyság növelő és egészségre gyakorolt pozitív hatásait.  

A pilot projekt során megismertetett technológiák kifejezetten alkalmasak a munkavégzés során felmerülő mindennapi egészségi kockázatok csökkentésére, továbbá kimutatható hatékonyság növekedés is látható a projekt során bevont dolgozók tevékenysége során.  

A Primer kérdőíves felmeréshez hasonlóan a pilot projekt során történt egészségfelmérés is igazolja a munkavállalóknál fennálló egészségi problémákat. A kiértékelés után jól látható volt, hogy azon munkavállók, akiknél a mindennapokban jelen van a fájdalomérzet, akár egy nap után is pozitív változásról számolnak be az exoskeleton eszközök használata után. Visszajelzéseik alapján fájdalom éreztük csökken. Fontos kiemelni, hogy azon dolgozóknál, aki tartás javító exoskeletonakat használtak munkájuk során, szinte minden esetben izomláz jelentkezett, mely rámutat, hogy alapból nem a helyes testtartásban végzik a mindennapi tevékenységüket, és ezen eszközök ebben kiváló segítségnek bizonyultak.  

Az exoskeletonok integrálása minden esetben könnyebb feladat volt, mivel semmilyen módosításra nem volt szükség a meglévő folyamatokban. A dolgozók is legtöbb esetben nyitottan álltak a termékek használatához.  

A kollaboratív robotok alkalmazása komolyabb tervezési feladattal jár, bár jól látható volt a pilot projektek során, hogy 1-2 hét alatt ezen technológia is könnyű szerrel illeszthetővé vált a kiválasztott feladatok esetében. Ugyanakkor ennyi idő alatt a robotok esetében még valós egészségügyi változás nem mérhető.  
Kifejezetten ajánljuk ezen technológiák integrálását a Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása elnevezésű ágazat számára és más iparágakra is.    Amennyiben bővebb információt szeretne kapni a projektről, a kutatásról, vagy az alkalmazott technológiákról, kérjük keresse tanácsadó kollégánkat az alábbi elérhetőségeken: 

Tanácsadó: Stark Bence

Elérhetőség: 30/463-4220, info@modernmunkahelyek.hu A pályázatról: www.vosz.hu; a kutatási eredményekről: www.modernmunkahelyek.hu; a projektben alkalmazott modern technológia eszközökről: www.viacob.hu oldalon olvashat bővebben.   A projekt a GINOP-5.3.5-18-2020-00166 számú, “Hogyan segíthetik a modern technológiai eszközök az emberi munka hatékonyságának növelését és a munkavégző képesség fenntartását?” című pályázat, a Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt keretében valósul meg.    

www.liganet.hu