A munkafüggőség mentális kockázatai
A rendezvény előadói voltak: Kun Bernadette, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Karának tanszékvezető egyetemi docense (A munkafüggőség és személyiségpszichológiája) és Simon Adél Csenge, az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola doktorandusza (A technostressz és szervezetpszichológiai hatásai).
A szervezők a rendezvény felkért hozzászólónak Mészáros Melindát, a LIGA Szakszervezetek elnökét és Mandrik Istvánt, az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói Oldalának ügyvivőjét választották.
Mészáros Melinda Munkafüggőség a gyakorlatban című előadásában elmondta, kényszerpályán mozognak azok, akik munkafüggőségben szenvednek, ugyanakkor itt nem szenvedélybetegséggel állunk szemben, hanem olyan élethelyzettel, amelyet számos tényező befolyásol (családi, társadalmi, közösségi kényszer).
Elmondta, a munkaidőt és a pihenőidőt fogalmilag elválasztotta a 88/2003- EK irányelv, és az irányelv rendelkezéseit a tagországok átültették a saját joggyakorlatukba. Azonban a digitalizáció negatív hatásai (technostressz) sem segítik a munkavállalók helyzetét. Nagyban elterjedt a távmunka, de sokan rosszul értelmezik a rugalmas vagy a kötetlen munkarend fogalmát, ugyanis ez nem azt jelenti, hogy a munkavállalónak bármikor a munkáltató rendelkezésére kell állnia.
Mészáros Melinda hangsúlyozta, a munkáltatók sokszor elvárják az állandó rendelkezésre állást és az állandó készültséget. Ugyanakkor el kell különíteni a munkaidőt a tényleges pihenésre, rekreációra szánt időszaktól. A munkavállalók egyfajta önkizsákmányolásba kezdtek az utóbbi években, és ezt a jogalkotók megpróbálták keretek közé szorítani. Az Európai Unióban is egy folyamat indult el a jogalkotás szintjén, a „right to disconnect”, azaz a kikapcsoláshoz, kikapcsolódáshoz való jog megvalósítása érdekében.
A teljes előadás megtekinthető a következő linken (53 perc 55 másodperctől).
www.liganet.hu