Miért égnek ki a műszakvezetők? „Képzeljük el, hogy egy ezerfős gyárban 700 fizikai munkást 25-30 műszakvezető irányít. Itt a vékony nyak, mert egy kiégett műszakvezető több száz emberre lesz rossz hatással” - mondta Ujváry András az Exline és a Man at Work partnere. 

Az utóbbi években egyre nagyobb nyomás alá kerültek a műszakvezetők, mert éppen ott vannak a legnagyobb nehézségeik, ahol a legjobban számítanak rájuk vezetőik. Olyan problémákkal kerülnek szembe, amilyenekkel korábban ritkán találkoztak a gyártósorokon. 

„A kékgallérosok között egyre több a nehéz szociális helyzetű ember. Jelentős részük gyerekkora óta megoldatlan problémákkal küzd, ami negatívan határozza meg munkahelyi viselkedésüket. Ha valakivel rosszul bánt az apja, könnyen lehet, hogy szorongást, félelmet fog érezni a hierarchia magasabban lévő szereplőivel szemben, ilyen például egy akár apja korabeli műszakvezető. Ezért el fogja titkolni, amikor hibázik, hosszú távon nem tudja leküzdeni a félelmét és bizalmatlanságát, gyökértelen marad, és amint lehetőség nyílik rá, munkahelyet vált. Ennek a helyzetnek a kezelésére nincsenek felkészülve a műszakvezetők, és a folyamatos frusztráció miatt ők is gondolkodni kezdhetnek a váltáson. Hiszen azt a nagy különbséget soha sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg mondjuk egy segítő foglalkozású ember azért választotta a szakmáját, mert azt akarta csinálni, addig egy műszakvezető nem erre szerződött” - mondta el Ujváry András. 

Persze, hogy is lehetnének felkészülve erre, ha soha nem kaptak ilyen képzést? Az Exline munkatársai megértik a műszakvezetők panaszait, hogy ilyen lelki mélységben nem feladatuk törődni a dolgozókkal. Ebben kellő empátiával igazat kellett adniuk nekik, de nem hallgathatják el, hogy a műszakvezetőknek végül nem marad sok választásuk. 

Mik a műszakvezetők kiégésének jelei?

- Workaholic
- Elszigetelődés
- Alkoholizmus
- Szétesett család

Mi a kiégés következménye?

- Még nehezebb lesz vele együtt dolgozni, százakra lesz rossz hatással
- A frusztráció nő, ezért gyorsan munkahelyet vált
- Viszi magával a know-how-t. Egy gyártósori munkáshoz képest egy műszakvezető kimagasló műszaki tudással, tapasztalattal rendelkezik, amit egyre nehezebb pótolni

Ujváry András: A HR a törődést tudja a műszakvezetőknek adni, akik ezt továbbadják a munkatársaiknak

Hogyan kell okosan kérni?

A műszakvezetők természetesen tisztában vannak azzal, hogy valami, ami eddig kívül volt a feladatkörükön, az időközben azon belülre került. Tudják, hogy nem lesz más, aki odalép a gyártósoron dolgozó mellé, meghallgatja a panaszát, kezeli a helyzetet, kibékíti az ellentéteket, és - sok esetben erre is szükség van -, hogy mint egy jó szülő elmagyarázza, mi értelme van egyáltalán annak, hogy ezt a munkát el kell végezni. Ha megtagadja mindezt, vagy együttműködne, de nincs hozzá tudása, akkor a beosztottai körében emelkedni fog a frusztráció és a fluktuáció, amit a saját bőrén érez majd. Ujváry szerint tökéletesen átlátják a helyzetüket a műszakvezetők, és el lehet érni náluk, hogy magukénak érezzék ezt a sajátos pótszülői feladatot, de ahhoz, hogy előrelépjenek, képezni kell őket, amit csak tökéletes kommunikációval szabad előkészíteni: „Ha törődünk velük, támogatjuk őket és tiszteljük, akkor lojálisak lesznek, és erős érzelmek fűzik őket ahhoz, hogy részt vegyenek a képzésben és a munkában”.

Itt kezdődik a mentálhigiénés szakemberekből, szupervízorokból és pszichológusokból álló csapat munkája, amely autóipari és világítástechnikai területen mintegy száz műszakvezetőt képzett az elmúlt években. „A műszakvezetők két lábbal állnak a földön, jóravaló, realista emberek. Nekem imponál, hogy náluk az igen igent jelent, a nem nemet. A tréningek során megtanultuk, hogy milyen vállalati fejlesztési eszközöket kell alkalmaznunk a fejlődésük érdekében. Végül a tréning és a szupervízió kombinációja lett a megoldás. A másik fontos tapasztalatunk, hogy a műszakvezetők megérzik, ha nem tisztelik őket, és ilyenkor összezárnak, bekeményítenek, de ha megvan a tisztelet, akkor hatalmas szívük van” - mondta Ujváry András. 

A team azt tapasztalata, hogy a műszakvezetőknek a vezetői tréning mellett a szupervízió módszertanát alkalmazva segíteni lehet abban, hogy jobban megértsék a saját problémáikat, megnyugodjanak, és segíteni tudjanak maguknak és a beosztottjaiknak. Ezt a módszertant segítő foglalkozású szakemberek (pszichológusok, családsegítők, pedagógusok) szakmai és pszichés támogatására hozták létre, mára elterjedté vált az üzleti élet minden területén, ahol nehéz emberi interakció történik, vagyis szinte mindenhol. 

A HR a törődést adja a műszakvezetőknek, akik továbbadják a munkatársaknak

Az Exline általában egy kétnapos alapozó vezetői tréning után 6 fős csoportokban foglalkozik a műszakvezetőkkel, több bontásban, 2-3 hetente egy alkalommal másfél órán át, vagy dupla órákat tartva, hogy ne álljon a munka. Ilyenkor előkerülnek a belső konfliktusok, nézeteltérések, amelyeket szinergiává lehet fordítani. A kiindulópont mindig egy konkrét munkahelyi esemény, mely az érintettek számára nehézséget okoz. Ez alapján indul el egy tanulási folyamat, melynek első lépése annak megállapítása, hogy mi történt, például miért reagált úgy az érintett munkavállaló, ahogy, és mit lépett erre a műszakvezető. A műszakvezetők sokszor kerülnek olyan konfliktushelyzetbe, hogy nem tudják hirtelen, mi a helyes döntés: ezért először meg kell érteniük, mit, miért csinálnak, hogy a tréningfolyamat végére képesek legyenek jobb megoldásokat választani.Ennek során csapatban dolgoznak, tehát senki nem marad egyedül a problémájával, csökken az elszigetelődés esélye. 

„Segítünk nekik, hogy jobban megértsék magukat, és a hasonló helyzetek kezelésére túlélési stratégiákat alakítsanak ki” - mondta Ujváry András. 

„Az egyik nehéz sorból jövő lánynak az volt az álma, hogy tetovált modell legyen, aztán foglalkozott vele a szupervíziót tanult műszakvezető, és sorvezető lett a gyárban” - mondta Ujváry András. Ebből kitűnik, hogy a fizikai munkás kultúrát mélyen meghatározzák a műszakvezetők. A szupervízióról pedig az derül ki, hogy nagyobb területen mozgatja meg a személyiséget, és alapvetően megváltoztatja a munkához, a munkatársakhoz való viszonyt. 

„A képzéseken teret kapnak a műszakvezetők a nehézségeik megbeszélésére. A HR a törődést tudja a műszakvezetőknek adni, akik ezt továbbadják a munkatársaiknak” - mondta Ujváry András.