A parlament előtt az erdőtörvény módosítása

2017. március 17. 08:51
Március 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a földművelésügyi miniszter az erdőtörvény módosításáról szóló javaslatot. A jogszabály előkészítésében a NAK is részt vett.

A nemzeti ünnep előtt került fel a parlament honlapjára, az „erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról” szóló javaslat, amelyet a kormány nevében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter terjesztett be.

Néhány napja ezzel kapcsolatban a tárcavezető az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy az erdőtörvény módosításának célja a magyarországi erdőterület fenntartása, védelme, fejlesztése, tudatos bővítése, a kétmillió hektárnyi kincs megvédése. A megváltozó jogszabállyal szerinte a fenntartható gazdálkodás mellett növekedhet az erdőterület Magyarországon, miközben javulhatnak a természeti, környezeti állapotok. A törvénymódosítás az erdők, az erdei élőhelyek védelmét szolgálja, hozzájárul az erdők szakszerű kezeléséhez, a természetes állapot fenntartásához és véd a túlzott igénybevételtől is. 
Az erdőtörvény feladata továbbá, hogy a tulajdonosi-, gazdálkodói-, és közérdek összehangolásával biztosítsa az erdők fennmaradását és jó állapotban tartását. A módosítással a magán és az állami tulajdonú erdők az eddigieknél még markánsabban elkülönülnek.

A törvényjavaslat előkészítésében – amely több fordulón keresztül zajlott – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vett, erről korábbi hírünkben már beszámoltunk.

 

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyre csak nő a magyarok munkaideje

2018. október 12. 08:31
A várhatóan munkával töltött évek száma 35,9 év volt 2017-ben az Európai Unióban, 0,3 évvel hosszabb, mint az azt megelőző évben és három évvel hosszabb, mint 2000-ben – derül ki az Eurostat adataiból.

A műszakvezetők kiégése beláthatatlan következményekkel járhat

2018. július 06. 09:26
A munkaerő-piaci kényszerek miatt a kékgalléros dolgozók között egyre több a nehéz szociális helyzetű munkavállaló, és ez nem várt terhet ró az őket irányító műszakvezetőkre. Utóbbiak nehezebb helyzetben vannak, mint a szociális munkások, hiszen nincsenek felkészítve erre a helyzetre, sőt, kinevezésükkor nem erre szerződtek. Nagyon sokan közülük megindultak a kiégés felé, pedig az ő elvándorlásuk súlyos következményekkel járhat a gyár egészére. Ujváry András trénerrel és szupervízorral, az Exline és a Man at Work partnerével beszélgettünk, hogyan állítják tudásukat a HR szolgálatába.