A precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

2017. június 01. 08:14
Az agrárszakma művelőinek többsége egyetért abban, hogy a növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt ez a technológia, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

A precíziós szántóföldi növénytermesztés és talajkímélő művelés magyarországi elterjedtségének, illetve alkalmazás tapasztalatainak feltárása céljából az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI) kérdőíves felmérés készült 2016-ban a Tesztüzemi (FADN) hálózat szántóföldi növénytermesztő üzemeinek körében. A kutatás során többek között arra kerestünk választ, hogy a magyarországi termelőknek megéri-e a precíziós technológiát alkalmazni, hiszen a szakirodalom eltérően vélekedik a precíziós növénytermesztés jövedelmezőségéről. A precíziós gazdaságok által a kérdőívre adott válaszokat összekapcsoltuk a tesztüzemi rendszer számviteli és gazdálkodási adataival, illetve az ágazati költség- és jövedelemelszámolási adatokkal, és alternatív tesztüzemi kontrollcsoportok segítségével végeztünk összehasonlító vizsgálatokat a precíziós gazdálkodás előnyeinek/hátrányainak kimutatására.

Amint az a többéves kutatás eredményeként megszülető, a napokban „A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata” címmel megjelent könyvből kiderül, a kérdőíves felmérésünkkel az AKI tesztüzemi rendszerében szereplő közel 1000 szántóföldi növénytermesztő üzemet kerestük meg, közülük 656 üzem adott választ. A válaszadók az egyéni gazdaságok 61,5 százalékát, míg a társas vállalkozások 65,6 százalékát reprezentálják. A kitöltők közül 45 üzem folytat precíziós gazdálkodást, 112 gazdaság pedig talajkímélő művelést (is) végez.

Szinte valamennyi válaszadó hallott már a precíziós és a talajkímélő technológiáról. Ismereteik elsősorban szaklapokból, internetes szakmai oldalakról és más gazdálkodóktól származnak, emellett kiállításokon, vásárokon, szakmai bemutatókon és szaktanácsadóktól tájékozódtak. Többségük a technológiák környezeti és gazdasági fenntarthatósághoz való hozzájárulását is elismeri, mégis számos gátja van a precíziós gazdálkodás elterjedésének (1. ábra). A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a legfőbb akadályt a magas beruházási költség jelenti. A válaszadók 12 százaléka – többségük kisméretű családi gazdaság tagja, egyéni vállalkozó vagy őstermelő – nyilatkozott úgy, hogy a technológia bevezetéséhez szükséges többletráfordításhoz nem áll rendelkezésére megfelelő finanszírozási lehetőség. A gazdák 15 százaléka – főként 200 hektár alatti vetésterülettel rendelkező gazdaságok – szerint gazdasági méretükhöz nem alkalmazható eredményesen a technológia. A tapasztalatok alapján az elérhető szaktanácsadás hiánya is hátráltatja a precíziós gazdálkodás terjedését hazánkban, a válaszok azonban ezt nem támasztották alá, vélhetően azért, mert a válaszadók többsége még nem alkalmazta ezt a gazdálkodási módot, így a szaktanácsadás szükségességével, illetve hiányával sem szembesülhetett.

1. ábra: A precíziós gazdálkodás elterjedését gátló tényezők

AKI-20170531-01

Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán

A válaszadók szerint a precíziós növénytermesztés elterjedését segítő legjelentősebb érv az alkalmazása hatására realizálható magasabb jövedelmezőség lenne (2. ábra). Ezt támogatná a kutatási eredményekkel alátámasztott jövedelmezőségtöbblet kimutatása. Fontos volna, hogy a termelők minél több és részletesebb információ birtokába juthassanak az új technológia bevezetésével kapcsolatban. Az elterjedést könnyítené továbbá, ha a technológia alkalmazását valamilyen támogatási konstrukcióval is segítené az agrárirányítás, illetve ha magasabb felvásárlási árat szabhatnának meg az előállított termékek jobb minősége okán.

2. ábra: A precíziós gazdálkodás elterjedését segítő tényezők

AKI-20170531-02

Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán

A vizsgált gazdaságokban a precíziós növénytermesztést legkorábban bevezető üzem már 2004-ben megkezdte a technológia alkalmazását. A technológia terjedését lassú felfutás jellemezte, majd 2012-től folyamatosan növekedett a precíziós növénytermesztők száma, jellemzően 1-3 növénykultúrát bevonva a helyspecifikus technológia alkalmazásába.  

A táblakontúr felvétele a technológia alkalmazásának alapját képezi. A technológiai elemek közül a precíziós talajminta-vételezés, valamint a tápanyag-kijuttatási terv készítése volt a leggyakoribb (3. ábra). A precíziós gazdálkodást folytatók nagy arányban vettek igénybe külső szolgáltatást.

3. ábra: Precíziós tevékenységek saját készítésben és külső szolgáltatás igénybevételével

AKI-20170531-03

Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán

A válaszadók a 2014/2015. gazdálkodási évben 16 503 hektár területet műveltek meg precíziósan. A hagyományos szántóföldi növénytermesztési gyakorlathoz hasonlóan legnagyobb területen őszi búzát, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztettek. A precíziós technológia alkalmazása a tápanyag-utánpótlásban és a vetésben volt a legjellemzőbb, kisebb szerepet kapott a növényvédelemben és a talajművelésben (4. ábra). A betakarításban terjedt el legkevésbé a precíziós gyakorlat, kivéve a repcét, amelynél a precíziós módon végzett betakarítás aránya 35,0 százalékot tett ki.

4. ábra: Az agrotechnikai tényezőkben alkalmazott precíziós technológiai elemek aránya a főbb növénykultúrákban

AKI-20170531-04

Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján készült az AKI Horizontális Elemzési Osztályán

A technológiai elemeket tekintve az automata kormányzás volt a legelterjedtebb a vizsgált üzemeknél, ezt követte a sorművelés, majd a ráfedés- és kihagyásmentes vetés. Változó tőszámú vetést már jóval kevesebben alkalmaztak. A tápanyag-utánpótlásban szintén a sorvezető használata dominált, a kialakított zónákra történő, illetve a négyzetméterenként változó tápanyag-kijuttatás kevésbé volt elterjedt, viszont az alapműveléssel egybekötött tápanyag-kijuttatás a talajművelésben kimagasló elemnek bizonyult. A precíziósan végzett növényvédelemben közkedvelt volt a növényvédő szer mennyiségének változtatása, ezt követte a területileg differenciált kijuttatás és a növényvédelemmel egybekötött differenciált fejtrágyázás.

Végül vegyük számba, milyen változásokat eredményezett a precíziós gazdálkodás bevezetése a vizsgált szántóföldi növénytermesztő gazdaságok körében. A válaszadók több mint fele a fajlagos jövedelmezőség kismértékű növekedéséről adott számot, míg 8,9 százalékuknál nagyobb mértékű növekedés következett be a technológia hatására. A megkérdezettek 11,1 százaléka kismértékű, 6,7 százaléka pedig jelentős csökkenést tapasztalt. A fajlagos költségek tekintetében már nem ilyen egységes a kép, a válaszadók 31,1 százaléka számolt be kismértékű, 20,0 százaléka pedig jelentősebb mértékű csökkenésről, míg 26,7 százalékuk költségnövekedést tapasztalt. A költségnövekedés azzal magyarázható, hogy mivel Magyarországon az inputfelhasználás szintje jellemzően alacsony, a precíziós művelési módra való áttéréssel szükséges azt növelni a kívánatos hozamok elérése érdekében. Ezen felül előtérbe kerülnek értékesebb, magasabb genetikai potenciával bíró fajták, amelyek gyakran magasabb költséget eredményeznek. A munkaerő-felhasználásra vagy nem volt hatással a technológia bevezetése, vagy csökkentette azt. Az egy hektárra jutó munkaóra költsége a mintagazdaságok 22,2 százalékánál jelentősen csökkent. Hozamok tekintetében leginkább növekedésről számoltak be az üzemek, 46,7 százalékuk kisebb, 13,3 százalékuk nagyobb mértékű növekedést tapasztalt. A gazdálkodók 26,7 százaléka szerint a technológia bevezetése nincs hatással a hozamokra, és elenyésző volt azon üzemek száma, amelyek kisebb mértékű vagy akár jelentősebb hozamcsökkenést realizáltak. A minőség többnyire javult, 35,6 százalék pedig nem tapasztalt változást.

Néhány éven belül tervezzük a kérdőíves felmérések, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgálatok megismétlését, hiszen a technológiát bevezető üzemek száma folyamatosan nő, illetve az alkalmazott technológiák köre is várhatóan bővül. A jelenlegi kutatási eredmények a technológia felfutási szakaszában keletkeztek, így könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva markánsabb hatások mutathatók majd ki.

Gaál Márta – Domán Csaba – Péter Krisztina
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Az „A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata” című könyv elektronikus változata ingyenesen letölthető a www.aki.gov.hu portálról.

 

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Óriási maradt a bérszakadék az országban

2018. február 27. 11:47
Évek óta óriási szakadék tátong a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos bért regisztráló megyék között. Ezen mit sem segített a tavalyi jelentős béremelkedés – írja az mfor.hu

Ha így megy tovább, eltűnik a szuper magyar alma

2017. július 28. 08:37
Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra. Az ültetvények korszerűsítése jelentősen előrelendítené a magyar almapiacot.