Öt hónapra osztott kvótát az agrártárca
Mivel Magyarország 250 265 tonnás izocukorkvótáját eddig egyedül a szabadegyházi Hungrana birtokolta, az általa termelhető mennyiség a rendelet április 29-i hatálybalépésével 25 ezer tonnával csökken.
Ennek azonban nincs túl nagy jelentősége, ugyanis a cukorpiaci kvótákat – a répacukorét is – az EU szeptember 30-án eltörli. A rendeletmódosításra azért volt szükség, hogy a tiszapüspöki gyárban október előtt is termelhessenek és értékesíthessenek izocukrot – válaszolta a Világgazdaságnak Zahola-Pollák Vanda, a Tisza-TK Projekt ügyvezetője. A felszabaduló piacon a cég a tervei szerint évente 250 ezer tonna izoglükózt állít elő – vagyis megduplázódik a Magyarországon kukoricából előállított édesítőszer mennyisége. Az izocukron kívül alkoholt, étolajat és takarmány-alapanyagot is termelnek majd, évente 530 ezer tonna kukoricát vásárolnak fel. Az üzem 550 alkalmazottal működik majd, és évi 55 milliárd forintos bevétellel számol.
Termékei célpiaca Magyarország és a környező országok. Az ügyvezető szerint a gyártás során keletkező, takarmányként hasznosítható melléktermékek nagyon keresettek. Az elsősorban az élelmiszergyártók által felhasznált izocukornak is van piaca, az eredetileg 220 ezer tonnás kvótát Magyarország meg is emeltette 30 ezer tonnával, amit 2013-ban nagy sikerként jelentett be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A próbaüzemét nyáron megkezdő gabonafeldolgozó 45 milliárdos beruházással épül, a kormány kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű projektté minősítette, és 9,2 milliárd forinttal támogatta. A Tisza-TK Projekt üzletrészein a tavaly 24,87 milliárd forint árbevételt elérő Trigo Kereskedelmi és Szolgáltató és az árbevételadatot nem közlő TKB Projekt Vagyonkezelő osztozik, ezek a cégek pedig Kárpáti László érdekeltségei.
www.vg.hu
Kapcsolódó cikkek
Április hetedikétől nyújthatják be a gazdák az egységes kérelmet
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
