A szakképzés presztízsén kellene javítani

2016. augusztus 26. 08:09
Szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére, és a szakképzési rendszer presztízsét is növelni kell ahhoz, hogy tovább javuljon a magyar munkaerő-piaci helyzet - mondta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa, az intézet kutatásai alapján. Számításaik szerint mintegy 800 ezer ember tekinthető munkaerő-tartaléknak az országban, akiknek azonban általában alacsony a képzettsége.
A szak- és felnőttképzés működésének javításához az alapítvány kutatása alapján szükség lenne arra is, hogy a vállalatokat, a vállalati szféra szakembereit minél erőteljesebben bevonják a képzési rendszerbe - hangsúlyozta a szakember.

A kutató emlékeztetett arra: 1990 után, a rendszerváltást követően a visegrádi országok közül Magyarországon esett vissza legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. A csehországi 10, a lengyelországi 20 százalékkal szemben Magyarországon 30 százalékkal csökkent a munkahelyek száma. Az ekkor munkanélkülivé vált emberek egy részét a 2000-es években sem sikerült "visszaterelni" a munkaerőpiacra - hangsúlyozta a kutató.

Regős Gábor elmondta: a 2004-es uniós csatlakozás után az erősödő elvándorlás tovább rontott a munkaerőpiaci helyzeten. A 2008-ban kezdődött válság után a legjelentősebb problémát a munkaerőpiacon a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony aktivitási ráta jelentette.

2010-2016 között 15,8 százalékkal bővült a foglalkoztatás, ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás bevezetése és a szociális ellátórendszer átalakítása, emellett a munkahelyvédelmi akcióterv beindításával is segítette a kormány gazdaságpolitikája a foglalkoztatás növelését. Kiemelte: az egykulcsos személyi jövedelemadó ösztönözte a munkavállalási kedvet, a családi adókedvezmények javítottak a családok jövedelmi helyzetén, emellett csökkent a munkáltatók bérköltsége is. 

Regős Gábor rámutatott: az utóbbi időszakban azonban már nemcsak a munkanélküliség, hanem a növekvő munkaerőhiány is problémát jelent. A munkaerőhiány fő okai között lehet említeni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, de a fokozódó elvándorlás, az alacsony aktivitási ráta és a még fennmaradó munkaerő tartalék alacsony képzettségi szintje is hozzájárul a gondokhoz.

Kiemelte: a munkaerőhiány nem egységesen érinti Magyarország régióit. Az észak-nyugati megyékben lényegében megszűnt a munkanélküliség, míg a keleti megyékben továbbra is jelentős problémákat okoz. Emellett egyre több hiányszakma alakult ki: mérnök, ács, kőműves, szakács, pék, bolti eladó, vagy a hentes, illetve az informatikus, nagyon kevés található az országban.

Kiemelte: a Századvég számításai alapján mintegy 800 ezer ember számítható munkaerő-tartaléknak az országban, elhelyezkedésükben és így a munkaerőhiány megoldásában elsősorban a képzési programok, a szak- és felnőttképzés tudna segíteni. A hazai szakképzésben azonban jelentős lemaradás tapasztalható az OECD-államokkal összehasonlítva, ráadásul a felnőttképzésben részt vevők aránya is alacsony - tette hozzá a kutató.
Forrás: hrportal.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Ne csak arról ismerjem meg a kollégámat, hogy ugyanolyan belépőkártya lóg a nyakában

2019. december 09. 12:24
Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

Munkahelyi stresszkalauz - 1. rész

2019. augusztus 13. 07:58
Cikksorozatunkban a munkahelyi stresszel foglalkozunk. Az alapoktól indulva sorra vesszük a stressz definícióját, szervezetünkre gyakorolt hatásait, különböző forrásait, a stressz kezelésének lehetséges módjait, és írunk az aktuális jogszabályi háttérről is. Az első részben a stressz fogalma és a szervezetünkben történő folyamatok kapnak helyet.