Munkavédelmi szakértőként részt vett a különböző munkavédelmi jogszabályalkotási folyamatokban, az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságában, amelyet a mai Országos Munkavédelmi Bizottság elődjeként lehet meghatározni. A Bizottság munkájában a Munkavállalói Oldal ügyvivőjeként látott el feladatokat. Amióta a MÉDOSZ a LIGA Szakszervezetekhez csatlakozott, Borhidi Gábort, mint előadót, szakmai anyagok szerzőjét, és mint derűs, segíteni mindig kész embert a LIGA Szakszervezetek tagjai is megismerhették.

-          Készítettél-e számvetést arról, hogy 25 év után mi az, amivel leginkább hozzá tudtál járulni a munkavédelem fejlesztéséhez? Egyáltalán, lehetséges-e ezt összegezni?

-  Azt gondolom, hogy a munkavédelemi érdekképviselet jelentős előremozdulásához, konkrétan a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos összes pozitív megítélés elősegítésével és időnként a sajnálatos negatív problémák kivédésével igyekeztem hozzájárulni a képviselők kellő megbecsüléséhez. Ebbe természetesen beletartozik a munkavédelmi képviselő képzésének előmozdítása, a képzéshez szükséges ismeretanyagok fejlesztésében való aktív közreműködés, tájékoztató kiadványok szerkesztése, a szerzői munka. Mindaz, ami a képviselők munkavédelemben való eligazodását jelentősen elősegítette. Én azt gondolom, hogyha valamiért érdemes volt küzdeni és harcolni, akkor ez az. Annál is inkább mert a Munkavédelmi törvény módosításai ezt a képviselői munkát törvényi szinten is megerősítették.

Visszatekintve a legnagyobb eredményünk az volt, amikor az 50 fős kötelező munkavédelmi képviselő választási határt – korábban 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál volt csak kötelező a választás – sikerült 20 főre lecsökkenteni. Így a gazdasági életben közreműködő vállalkozások lényegesen nagyobb számánál lett kötelező a képviselő választás, kibővítve ezt a kötelezettséget az állami fenntartású intézményekre is. Ez azt jelentette, hogy Magyarországon igen jelentős a megválasztott munkavédelmi képviselők száma a korábbi évekhez képest. Örvendetes, hogy ez a szám egyre bővül, mivel a munkáltatók kezdenek rájönni arra, hogy a képviselők a munkavédelemmel kapcsolatos hiányosságok feltárásával eredményesen hozzájárulhatnak a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések számának csökkentéséhez.

Rá kell jönnünk arra, hogy van beleszólásunk a munkavédelmi kérdésekbe. A társadalmi szervezeteknek, a szakszervezeteknek jelentős szerepük van abban, hogy ezt a képviselő-hálózatot fejlesszék, vagy segítsék ennek a létrejöttét. Például azzal, hogy még több szakszervezeti tisztségviselőt indítsanak el a munkavédelmi képviselő választásokon. Az idén ősszel le fognak járni az ötéves mandátumok. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok helyen meg fogják újítani a választásokat! Nagyon komoly intézkedéseket kell hozni a közeljövőben valamennyi szakszervezeti vezetőnek, konföderációnak, ágazati szakszervezeteknek, hogy felvilágosítsák a szakszervezeti tisztségviselőket abból a szempontból, hogy minél nagyobb számban induljanak a tagjaik közül a munkavédelmi képviselő választásokon.

- A Munka törvénykönyve 2012-es módosításában a szakszervezetek elveszítették munkavédelmi körülmények ellenőrzésének jogosítványát…

- Igaz, jelenleg törvényi háttérrel csak a munkavédelmi képviselők rendelkeznek azzal a jogosítvánnyal, hogy meggyőződhetnek a munkavédelmi előírások betartásáról, a munkavédelmi oktatás megtörténtéről, az egyéni védőfelszerelések állapotáról, egyszóval mindenről, ami munkavégzéssel, a munkaszervezéssel kapcsolatban van.  Ugyanakkor a szakszervezeteknek megvan az a lehetőségük - a Munka törvénykönyve alapján -, hogy a munkavállalók élet és munkakörülményeit érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviseljék tagjaikat.

Tény azonban, hogy a képviselet és az ellenőrzés nem ugyanaz. Én azt gondolom, hogyha egyelőre ezt nem tudjuk megváltoztatni, akkor azt kell szorgalmaznunk, hogy a képviselő választásoknál minél több szakszervezeti képviselő induljon, mert azt semmilyen törvény nem tiltja meg, hogy a szakszervezet tisztségviselői közül, vagy a dolgozók bizalmát bíró szakszervezeti tag, munkavédelmi képviselő legyen! Ez esetben be tud számolni a szakszervezeti tagságnak arról, hogy milyen munkakörülményeket tapasztalt az ellenőrzés során, és milyen intézkedést javasol a munkáltató felé. Így – a munkavédelmi képviselőkön keresztül – a szakszervezet az ellenőrzési tevékenységét ki tudja bővíteni erre a területre is. Tehát ez nagyon fontos feladat lesz az elkövetkező időszakban.

-          A szakszervezetek felelőssége mellett, van-e felelőssége a munkavállalóknak?

- A felelősség kérdését többoldalúan kell meghatároznunk. A Munkavédelmi törvény szerint is a munkáltatóknak megvan a saját felelősségük: de megvan a munkavállalóknak is! Ha egyszer egy munkáltató biztosítja számunkra, hogy biztonságosan végezzük a munkánkat, védőfelszerelést biztosít, megtartja az előírt munkavédelmi oktatásokat, ellenőrzést biztosít, de például ennek ellenére mi mégsem használjuk az egyéni védőfelszerelést, akkor – ez kegyetlen dolognak tűnik – minket el kell tiltani a munkától!  A saját egészségünk és testi épségünk érdekében.

-          Sajnos, a legutóbbi statisztikák azt mutatják, újra emelkedett a munkabalesetek száma. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkavédelmi ellenőrzések száma. Lehet-e ebben az ügyben a munkavállalói oldalnak bármit is tenni?

- A munkavállalói oldal azt teheti, hogy jelzi az állami vezetés felé – a Bizottság ezt már többször megtette -, hogy nem látjuk biztosítottnak a hatékony munkavédelmi hatósági ellenőrzést és ennek okát esősorban a felügyelők kis létszámának tulajdonítjuk.

A Munkavédelem Nemzeti Politikája program 2022-ben zárult le. Megtörtént a kiértékelése és ott is ugyanezeket kifogásolta többek között a munkavállalói oldal. Elmondtuk, hogy mi az ellenőrzéseket lényegesen nagyobb létszámú hatósági tisztségviselőkkel tudnánk csak elképzelni.

Az ellenőrök létszáma jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. Ennek nyilvánvalóan több oka lehet, nem a mi dolgunk, hogy erről állást foglaljunk, ezt tegyék meg az állami vezetők. Egy biztos, az ellenőrzés nagyon fontos feltétele a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések, a fokozott expozíciós esetek számának csökkentésének.

A hatósági ellenőrzés alatt nem elsősorban bírságolást értek, inkább segítőkész szakmai támogatást a veszélyforrások feltárására és megszüntetésére. Ez a munkáltatóknak nagyon sok segítséget adhat. Főleg a kis- és mikrovállalkozásoknál, ahol – sok esetben még - alacsony a munkavédelemmel kapcsolatos tudatosság. Itt egy jószándékú problémafeltárás egészen biztosan sokat segít. Természetesen, ha a felügyelő kimegy ellenőrizni egy munkahelyre és például leállít egy munkagépet, mert úgy ítélte meg, hogy az életveszélyes állapotban van, majd azután délután visszamegy, és azt tapasztalja, hogy azon dolgoznak, akkor ott nincs pardon, jogos a bírságolás, mert ott tudatosan szegték meg a munkavédelmi előírásokat: márpedig ez tűrhetetlen.

 -          Az elkülönített biztosítási rendszer ügyében látsz-e valami előrelépést?

- Sajnos nem. Az előző ciklusban nem sikerült azt a fajta célkitűzést teljesíteni, ami a Munkavédelem Nemzeti Politikájában benne volt, történetesen, hogy ki kell dolgozni az önálló munkahelyi balesetbiztosítási rendszer koncepcióját. Nem készült el. Mi azt kezdeményeztük, és most folynak azok a tárgyalások, például ma kaptam meg a Foglalkozáspolitikai Államtitkárságtól azt a levelet, amelyben még ügyvivőként szerepelek, hogy a Nemzetgazdaság 2022. évi Munkavédelmi Helyzetéről szóló kormányjelentéshez készítse el az OMB Munkáltatói és Munkavállalói Oldala az elmúlt év munkavédelmi helyzetéről szóló véleményét, javaslatait, Az az érzésem hogy ezt a témát ismét fel kellene vetni, mert meggyőződésem, hogy a biztosítási rendszer bevezetése jelentősen hozzájárulna a munkabalesetek és persze a foglalkozási megbetegedések csökkentéséhez.

-          Említetted, hogy ma még megkaptad az Államtitkárság levelét. Milyen szerepet vállalsz az elkövetkező időben?

- Március elsejével köszöntem le az ügyvivői teendőkről. A munkavállalói oldal megtartotta az ügyvivő választást, az új ügyvivői feladatok ellátására - egyhangú szavazással - Dr. Dudás Katalin került megválasztásra, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának delegált képviselője. A Munkavállalói Oldal tagjai ezek után megkérdeztek, vállalnám-e, hogy a továbbiakban az Oldal állandó szakértője legyek, ezt örömmel elfogadtam.

-          Úgy tudom, és ez a mai világban csodálatra méltó, hogy ez a temérdek munka nem járt semmilyen tiszteletdíjjal.

- Sem az ügyvivői funkció, sem a tagoknak, sem a szakértőknek a munkájáért nem jár semmilyen díjazás. Az én esetemben a költségeimet, amelyek ezzel a munkával jártak, például az utazási költségeket a MÉDOSZ, a Mezőgazdasági Erdészeti Élelmiszeripari és Vízügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete vállalta. Azon képviselők tevékenységét, akiket valamelyik konföderáció delegált, a konföderáció segíti. Az Országos Munkavédelmi Bizottságnak nincs és nem is volt soha önálló költségvetése. A működését jelenleg a Gazdasági Minisztérium biztosítja.

-          Ezek szerint nem dőlsz hátra, hanem a szakmai munkával a továbbiakban is meg lehet téged keresni?

- Még nem vagyok elég öreg ahhoz, hogy „szögre akasszam a bakancsot”. Természetesen figyelemmel kísérem továbbra is a munkavédelmet érintő érdekvédelmi tevékenységet, szakmai kérdéseket, változásokat, mint a Bizottság állandó szakértője.

Azok a munkavédelmi képviselők, akiket még én oktattam, továbbra is megkeresnek szakmai tanácsokat kérve, de a mai napig mások is fordulnak hozzám tanácsért, illetve -amennyiben felkérnek - folytatom a munkavédelmi képviselők oktatását is. Az e-mail címem és a telefonom nem titkos, bármikor megkereshetnek – hála istennek ezt többször meg is teszik, ha olyan dolgokkal találkoznak, amelyhez szükségük van szakmai véleményemre, tanácsomra – és ezt én nagy örömmel meg is teszem.

-          Köszönöm a beszélgetést, az eddig munkádat, valamint gratulálok a 25 éves évfordulódhoz!

forrás: Liga Szakszervezetek Hírlevél 2023/1.