A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben
A távmunka[1] költségeit azok a munkavállalók számolhatják el, akiknek a munkaszerződésükben eleve szerepel a távmunkavégzés, vagy akik munkáltatójukkal a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján állapodtak meg a távmunkavégzésről.[2]
A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény[3] rendelkezéseitől eltérően[4] igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg.
Ennek maximuma havonta
- 2021. január 31-ig a havi minimálbér 10 százaléka, azaz 16 100 forint,
- 2021. február 1-jétől a havi minimálbér 10 százaléka, azaz 16 740 forint,
- az ezt követő években az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg
lehet.[5]
Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összeg a távmunkában ledolgozott napok arányában számolható el.
A költségelszámolás feltétele, hogy:
- a költségtérítésről a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodjon, és
- a munkavállaló a távmunkavégzés után a tárgyhónapban ne számoljon el más, az Szja tv-ben nevesített költséget, például internethasználatot, a munkavégzés helyének bérleti díját, rezsijét.
(nav.gov.hu)
[1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt) 196.-197. §.
[2] A veszélyhelyzet alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodással eltérhet az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályaitól, ilyen eltérés lehet például az otthoni munkavégzésben történő megállapodás.
[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).
[4] Az Szja tv. rendelkezéseitől eltérő szabályokat a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet tartalmazza.
Forrás: ado.hu / www.szakszervezetek.hu