Így változnak a munkajogi szabályok

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 196. §-a alapján a felek munkaszerződésben távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban állapodhatnak meg. Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A munkáltató kötelezettsége tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzésről, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Végezetül eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

A 487/2020. (XI.11.) korm.r. 3.§-a alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. 196.§-ának fent részletezett szabályaitól megállapodásban eltérhetnek. Először is rögzíteni szükséges, hogy a 2020. évi CIX.tv. alapján a veszélyhelyzet időtartama jelenleg 2021. február 8. napjáig tart, így a felek is csak eddig állapodhatnak meg eltérő szabályok alkalmazásában. A felek megállapodásának nem szükséges munkaszerződés módosításban történnie, habár a megállapodás a munkaszerződésben foglaltakat érinti, így az munkaszerződés módosítás lesz végül is. Arra viszont fontos rámutatni, hogy a munkáltató egyoldalú utasítására távmunkavégzés jelenleg nem rendelhető el, habár ez piaci gyakorlat.

Az eltérés célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, így lehetőség nyílik például arra, hogy a távmunkavégzés a munkanapok egy részére korlátozódjon, más munkanapokon a munkavégzés helye az általános szabályok szerint alakuljon. Nem szükséges tehát folyamatosan a munkáltató telephelyétől eltérő helyen végezni a munkát. Az otthoni munkavégzéssel összefüggésben a munkarend ugyanakkor nem minősül kötetlennek, hiszen a munkavállalónak a munkáltató működéséhez kötötten kell rendelkezésre állnia.

Egyéb eltérési lehetőségek nem jelentenek érdemi könnyítést, illetve gyakorlati problémákba vagy más jogszabályokba ütközhetnek. Attól a szabálytól például ugyanis, hogy a munkáltatói ellenőrzésről, az eszközhasználat szabályairól tájékoztatni kell a munkavállalót, nem lehet érvényesen eltérni, hiszen az a személyes adatok védelméről szóló 2016/679.számú Általános Adatvédelmi Rendeleten (GDPR) alapul. Ettől való eltérés érvénytelen a felhatalmazás ellenére, hiszen az Európai Unió rendeletének elsődlegessége van a tagállami normákkal szemben.

A munkavédelmi szabályok változása a munkáltató felelősségét korlátozza

A 487/2020. (XI.11.) korm.r. 1.§-a alapján a munkáltatót munkavédelmi szempontból annyi kötelezettség terheli csupán, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. Erre tekintettel a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel maga választja meg. A felelősség így a munkáltatóról lényegében leválik, bár a munkáltatói kártérítés szabályai nem változnak, így ez a gyakorlatban később, kérdéseket vethet fel. Nem alkalmazandóak ennek megfelelően a munkavédelemről szóló 1993. évi XCII.tv. (Mvt.) 86/A§ szabályai, így nem szükséges a munkáltatónak a távmunkavégzésre használt munkaeszköz vonatkozásában kockázatértékelést végezni, a munkakörülményeket a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja, nem feltétlenül az a hely minősül távmunkavégzési helynek, amely a munkaszerződésben rögzítésre került, nem kell továbbá alkalmazni a munkáltató részéről a munkavégzés helye vonatkozásában a kockázatértékelés, balesetvizsgálat, munkakörülmények ellenőrzésének szabályait.

És akkor amit nem szabályoz a módosítás

A kormányrendelet számos releváns kérdésre nem terjed ki. Amennyiben a munkáltató biztosítja a munkaeszközt, annak jogi és munkavédelmi megfelelőségéért felelősséggel tartozik. Adatvédelmi szempontból mindenképpen ez a megfelelő megoldás, hiszen a személyes adatok és az üzleti titok védelme priváteszköz használata esetén kevésbé oldható meg. Elképzelhető azonban, hogy ennek praktikus akadályai lesznek, hiszen valamennyi munkavállaló részére nem minden munkáltató tud eszközt biztosítani. Az Mt. 51. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése ugyanakkor a munkáltató kötelezettsége. Nem jogellenes ugyanakkor természetesen az sem, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.

A munkavégzés helyét a módosítás szerint a munkavállaló határozhatja meg, illetve a kormányrendelet az ezért való felelősséget a munkáltatóról látszólag leválasztja, ám ez ellentétes lenne az Mt.51.§ (4) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Ezzel egyező szabályozást tartalmaz a munkavédelmi törvény is, mely a felelősséget a munkáltatóhoz kapcsolja. Mindenképpen érdemes tehát a követelményrendszert a munkavállalóval egyeztetni és ezt megfelelően dokumentálni. A munkavállalót tehát a munkavégzés helyével összefüggésben teljes körű szabadság nem illeti meg.

Végezetül azt se felejtsük el, hogy az Mt.51.§ (2) bekezdése alapján a munkavégzéshez kapcsolódó költségeket a munkáltató köteles fedezni. Ettől eltérően a felek meg sem állapodhatnak, hiszen az Mt. szerint a munkavállaló hátrányára a felek a szabályozástól nem térhetnek el.

Az MNB 12/2020.(XI.6.) . számú ajánlása szigorítja az informatikai követelményeket

A Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki a pénzügyi intézmények munkavállalóinak, szerződéses munkatársainak távmunkájával és távoli hozzáféréseivel kapcsolatos informatikai biztonsági követelményekről. Jelen járványügyi helyzetben ugyanis egyre több bank, biztosító stb. áll át a tömeges távmunkára.  A pénzügyi szektor munkavállalóinak és munkáltatóinak így a fenti ajánlás áttanulmányozását ajánljuk.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd