A tanulmány adatai szerint az EU-ban elpazarolt búza mennyisége egyenlő Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével.

 

A tanulmányt készítő szervezet igazgatója, Frank Mechielsen szerint felháborító, hogy válság idején az EU-ban több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak. Hozzátette: az uniós intézményeknek most lehetősége lenne arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön annak elérése érdekében, hogy 2030-ig felére csökkenhessen az élelmiszer-pazarlás, ami hozzájárulna az éghajlatváltozás kezeléséhez és javítaná az élelmiszer-biztonságot.

 

Hatékonyság helyett pazarlás?

Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza szerint lejárt az olcsó élelmiszerek kora, az orosz-ukrán háború befejezése után is valószínűleg az árak magasak maradnak.

 

Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint az jelenti a legnagyobb problémát, hogy az agrár-élelmiszeripar mindig előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot.

 

 

Nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani- mondta.

 

A Guardian cikke szerint, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében az EU várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő, ami előirányozná, hogy 2030-ra a felére mérséklődjön a kidobott élelmiszerek mennyisége.

 

Becslések szerint az EU-ban évente a megtermelt élelmiszerek 20 százaléka vész kárba, ami az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak 143 milliárd euró költséget jelent. Európa teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százaléka is az élelmiszer-pazarlás számlájára írható - tették hozzá a cikben.

 

forrás: agroinform.hu