50 millió szárnyas esett áldozatul

A korábban szezonálisnak számító madárinfluenza 2021 óta – különböző intenzitással és eltérő területeken – egyfolytában kimutatható a vadon élő madarakban és a tenyésztett szárnyasokban.

 

A jelenlegi járványhullám eddig sosem látott pusztítást végzett Európában, az elmúlt szűk két évben 50 millió szárnyasnak kellett elpusztulnia a vírus és a védekezés miatti kényszervágások miatt.

 

Az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait az Európai Unió 24 tagállamában kell fenntartani. Hazánkban a madárinfluenza jelenleg csak szórványosan üti fel a fejét, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat, hiszen a vadon élő madarak – elsősorban a vándormadarak – rendkívüli fertőzésforrásnak számítanak.

 

A madárinfluenza sirályokkal is érkezhet

Az elmúlt két évben a megfertőződött madarakból a magas patogenitású, vagyis a súlyosabb lefolyású madárinfluenza törzseket mutatták ki, amelyek között dominánssá vált a már embert is megfertőzni képes H5N1 törzs. A jelenlegi járvány az eddigieknél azért tekinthető súlyosabbnak, mert a vadon élő madárpopulációkban terjedt el:

 

 

amíg a baromfitartó telepeken a járvány megjelenését és elterjedését gyors intézkedésekkel meg lehet akadályozni, addig a jelenleg a sirályfélék között terjedő megbetegedést már nem tudják kontroll alá vonni.

 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közös helyzetértékelése szerint a következő hónapokban nagyobb veszélynek lesznek kitéve a baromfitartók állományai is, mert a fertőzésnek kitett fajok a költési időszakban a tengerpartokról a kontinens belsejébe húzódnak.

 

A tavaszi időszakban gyorsan romolhat a helyzet

A téli hónapokban a madárinfluenza visszahúzódása volt megfigyelhető, ami javarészt a fertőzött állományok megsemmisítésének és az elrendelt zárt tartásnak köszönhető, illetve annak, hogy a vándormadarak télen nem terjesztik a betegséget.

 

Az ECDC/EFSA azonban most arra figyelmeztet mindenkit, hogy a tavaszi hónapokban rendkívül gyorsan romolhat a helyzet.

 

A madárinfluenza a baromfitartók legnagyobb ellenségévé vált, hiszen a betegség felbukkanása az egész állomány sorsát megpecsételi, óriási gazdasági károkat okoz, és az egekbe emeli a baromfihús és a tojás árát. Viszont azok az országok, amelyek eredményesen védekeznek nagyot profitálnak.

 

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vírus a madarak között nagyon gyorsan elterjed, ha már egyetlen állatban kimutatják, akkor feltételezhető, hogy az állomány jelentős része megfertőződött. A vírus lappangási ideje 5-7 nap, de eközben a beteg egyedek már fertőznek.

 

A madárinfluenza gyorsan terjed

A vírus kifejezetten a madarak között terjed gyorsan, az emlősök kevésbé fogékonyak rá, de egyre több rendkívüli eset lát napvilágot arról, hogy ez mégis bekövetkezhet.

 

Ennek az a magyarázata, hogy a vírus nagyon gyorsan képes mutálódni, azaz bármikor megjelenhet egy olyan törzs, amely már könnyedén megfertőzi akár az emberi szervezetet is.

 

Az eddig is ismert volt, hogy a H5N1 vírustörzs megbetegítheti az embert, de ez nagyon ritkán fordult elő: világszerte az elmúlt két évtizedben csak 900 megbetegedést regisztráltak.  Ami azonban nagy aggodalomra ad okot az az, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával megfertőződött emberek csaknem fele bele is halt a betegségbe. Az érintettek szinte minden esetben úgy érintkeztek a vírusfertőzésben elhullott állatokkal, hogy nem viseltek egyéni védőfelszerelést.

 

Akár egy újabb pandémia is kitörhet – készülnek a vakcinagyártók

Az Edinburghi Egyetem virológiai professzora, Paul Digard nyilatkozott a közelmúltban egy brüsszeli lapnak, amelyben elmondta, hogy a madárinfluenza a világ egyik leggyorsabban változó vírusa. Szerinte az igazi veszélyt az jelentené, ha egy ember egyszerre kapná el az emberek és a madarak között terjedő influenzavírust, mert a vírustörzsek találkozása miatt új altípus jönne létre, és ez már egy újabb világjárványt indíthatna el.

 

 

A WHO Állatinfluenza Ökológiájával Foglalkozó Tanulmányok Központjának igazgatója, Richard Webby úgy becsüli, hogy hagyományos technológiákkal öt-hat hónapba telhet annak a vakcinának az előállítása, amely a jelenleg keringő H5N1 törzset hivatott megcélozni. Ugyanakkor már most is létezik olyan engedélyezett vakcina, ami a komplett H5 törzsre lett kifejlesztve, de a hatékonysága kérdéses a H5N1 esetében.

 

Nagy dilemmát jelent az is, hogy a vakcina gyártásához honnan lenne elegendő mennyiségű tojás, hiszen a madárpopulációkban a fertőzöttséget  tovább súlysobítaná a madárinfluenza súlyos pandémiává fejlődése és az emberi érintettség.

 

Megoldásként felvetődik az mRNS-vakcinák alkalmazása, mert ezek gyártásához nincs szükség tojásra, és lényegesen rövidebb idő alatt állnának rendelkezésre.

 

A Moderna már az idén megkezdi a pandémiás madárinfluenza elleni vakcina klinikai vizsgálatait az mRNS-technológiát alkalmazva – idézte a Moderna fertőző betegségekért felelős ügyvezető igazgatóját a Politico. Raffael Nachbagauert szerint, ha vakcinára lesz szükség, akkor azt akár két hónap alatt is piacra lehet majd dobni.

 

A baromfiállomány vakcinázása drága

A  madaraknak fejlesztett védőoltás ugyanmár létezik, de nem vált gyakorlattá a vakcinázás, aminek több oka is van. Egyrészt drága, másrészt a fogyasztók többsége idegenkedik a vakcinázott állati termékek fogyasztásától, harmadrészt pedig nem oldaná meg a betegségnek leginkább kitett viziszárnyasok védelmét.

 

Az Európai Bizottság  – annak ellenére, hogy konkrétan még nem esett szó a madárinfluenza emberre való átterjedéséról – már két közös beszerzési szerződést is kötött (a GSK-val és a Seqirus UK-val) a pandémiás influenza elleni oltóanyagok vásárlására arra az esetre, ha világjárvány törne ki.

 

A szerződések értelmében nyolc héttel azután indulhatnak el a legkorábbi szállítások, hogy a vakcinagyártó megkapja a járványt okozó konkrét pandémiás vírustörzset. Egyelőre azonban nem kell tartani a madárinfluenza emberek közötti terjedésétől, viszont a tudósok szerint komoly aggodalomra ad okot a vírus viselkedése, azaz a gyors változása, mutálódása.

 

forrás: agroinform.hu