Szakértő szerint az építőipari termékek, így például a polisztirol hőszigetelő anyagok esetén, az áremelkedés egyik fő oka az alapanyagár extrém növekedése. A gyártási folyamatban döntő szerepet játszik a sztirol monomer, amiből a hőszigetelés alapanyaga, az EPS gyöngy készül. A sztirol monomer (SM) tőzsdei áru, ami az árképzést jelentős mértékben befolyásolja. Sem a monomer árát, sem pedig az EPS alapanyagét a hőszigetelő termék gyártói nem tudják befolyásolni. Mind az SM-nek, mind pedig az EPS alapanyagnak ára viszonylag szűk sávban mozgott két éven keresztül, és az árak 2021 év eleji szintje teljesen megegyezett a 2019. évi bázis szinttel. A február – márciusi kisebb mértékű emelkedését robbanásszerűen növekedés követte áprilistól, aminek eredményeképpen mára az alapanyagárak a bázishoz képest közel 200%-ra nőttek.

Érdekes tendencia, hogy az alapanyagár drasztikus növekedése ellenére múlt év végén a szakszövetség a bázishoz képest még árcsökkenést tapasztalt a EPS-ből készült 80-as fehér homlokzati hőszigetelő lemezek net/net árának alakulását vizsgálva.
„A termék ára januárban érte csak el a 2019-es szintet. 2021 II. negyedévében a hőszigetelő termék ára átlagosan 55%-os emelkedést mutat, ami még mindig alatta van az alapanyag áremelés mértékének. Mi is várjuk az alapanyag, a sztirol monomer és ezáltal az EPS alapanyag árának stabilizálódását, hogy a hőszigetelő termékek ára hosszabb távon szűkebb sávban mozogjon.” – mondta Zala Péter, a MEPS Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete elnöke. „Európában és Magyarországon is több éve az EPS hőszigetelő termékek ára viszonylag szűk keretek között mozgott. A gyártói kapacitás több mint elégséges, így a kínálati piac miatt a gyártóknak lehetőségük sincs arra, hogy az alapanyag árak mozgását teljes mértékben, a költségemelkedésnek megfelelően lekövessék saját áraikban. Erre az elmúlt évtizedben nem is volt példa.”

Hőszigetelés, acél és fa

Az építőiparnak 2021. év elején sok kedvezőtlen tényező együttes jelentkezésével kellett szembenéznie: alapanyag-gyártói kapacitások szűntek meg, a szénhidrogének ára emelkedett, az amerikai alapanyag import leállt a rossz időjárás okozta gyártói kapacitás kiesése miatt. Ez az iparág sem tudta elkerülni a tartályhajó szállítói kapacitás elégtelensége és a szállítási költségek megemelkedése okozta stresszt. Ehhez járult hozzá a világban és így Európában is tapasztalható építkezési láz, ami minden építési alapanyagnál részben hiányt, másrészt áremelkedést okozott. Ezt fokozta a forint a fő devizákhoz viszonyított értékvesztése.

Hasonló tendenciáról számolt be a hidegen hengerelt acél alapanyagokból könnyűszerkezetes csarnokokat gyártó belga székhelyű Frisomat ügyvezetője is. A cég számára itthon és külföldön egyaránt kihívást okozott a különböző minőségi acél alapanyagok 37-100 % közötti világpiaci ár növekedése. „Jóllehet a cég nagy tételben vásárolja a szerkezetekhez szükséges alapanyagokat, így egy időre előre tud tervezni, de az ilyen mértékű árváltozást nem lehet tervezett beszerzésekkel kivédeni.” – fejtette ki Raport László, a siófoki székhelyű magyar leányvállalat vezetője. – „Régen nem történt olyan, hogy nemzetközileg ajánlatadási tilalom lépett életbe, amíg a következő szállítmány acél-alapanyag beszerzése meg nem történik. Sajnos a tendenciát látva, nem reménykedhetünk abban, hogy mindez nyáron nem folytatódik.” – tette hozzá.

Az acélár változása mögötti okok között a szakember a vírushelyzet miatti alapanyag kitermelési és gyártási bizonytalanságokat emelte ki. A kissé óvatosabb európai beszerzők, valamint a vírushelyzet előtt is visszaesést elszenvedő autóipar visszafogottabb érdeklődése miatt a piacon maradt tételek Kína és az USA érdekkörébe kerültek. Az elmúlt hónapokban az acél iránt visszatérő megnövekedett keresletet a csökkenő bányászati kapacitásokig visszafejthető értékesítési lánc nehezen tudja kiszolgálni – ez vezetett a rendkívüli alapanyagár növekedéshez.

A fa a harmadik alapanyag, amelynek jelentős anyagár emelkedése érzékelhető a piacon. Erről Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. ügyvezető igazgatója számolt be. A mára műanyag zsaluhéjak forgalmazásában piacvezető cég vezetője szerint az egyes zsaluzatokhoz használt faanyag árának drasztikus, esetenként több mint 100 %-os növekedése miatt, az elmúlt hónapokban ebben az üzletágban is egyre inkább a napi árazás vált gyakorlattá. „Ezek a változások várhatóan komoly problémát fognak okozni a szerkezetépítőknek: kérdés, hogy megrendelőik, a beruházók és a generálkivitelezők mennyire fogadják el az esetleg szükségessé váló ár módosításokat.” – véli a cégvezető.Az EPS hőszigetelés 98%-ban levegőt tartalmaz és csak 2%-ban szénhidrogénből gyártott polimert. A többlépcsős gyártási folyamat során a kitermelt szénhidrogénből benzolt gyártanak, majd ebből sztirol monomert, és végül EPS polimert. Ebből az EPS alapanyagból a gyártók hőszigetelő lapokat készítenek a homlokzati hőszigetelő rendszerekhez.

„A hőszigetelő termékek gyártóinak nincs lehetőségük az alapanyag áralakulására befolyást gyakorolni. Az EPS alapanyagra a gyártók havi árképzést alkalmaznak, viszont a monomer ára hó közben is – esetenként drasztikusan – változik. A jelenleg tapasztalható túlfűtött igény, a tőzsdei árképzésű alapanyag árának változásán túl, részben visszavezethető a rövid távra érvényes kedvezmények rendszerére (CSOK, 5%-os ÁFA), valamint az esetenkénti energetikai korszerűsítésre fordítható támogatások hatására is.” – elemezte a jelenséget a MEPS elnöke – „A termelési lánc árképzését több tényező befolyásolja, így az áremelkedést nem lehet  a keresleti piac rovására írni.” – tette hozzá.

A szénhidrogének árának alakulása, rendelkezésre álló alapanyag mennyisége, a hőszigetelési kereslet-kínálat és annak szezonalitása, a szállítási kapacitások és áruk, az európai és az Európán kívüli területek (főként Ázsia) piaci igénye, valamint az Euro és US dollár árfolyamának alakulása mind hatással van az EPS hőszigetelő anyagok árára.

www.fataj.hu