A zöldség-gyümölcs feldolgozás a magyar élelmiszertermelés 8-10 százalékát adja
2016. április 25. 12:23
A zöldség-gyümölcs feldolgozás a magyar élelmiszer-termelés 8-10 százalékát adja, a zöldség-gyümölcs fogyasztásnak 55-65 százaléka feldolgozott termék - mondta a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke Budapesten.
Cseh László az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának az ágazat helyzetéről tartott ülésén ismertette: a feldolgozott nyersanyag értéke évente 70-72 milliárd forint, a termékkibocsátásé eléri a 155-160 milliárd forintot.
Az iparágban működő cégek termékeik 50-90 százalékát külföldön értékesítik. Az export értéke évi 380-400 millió euró (mintegy 114-120 milliárd forint).
Az elmúlt 10 évben a hűtő- és konzervipar kibocsátása csökkent, a hűtőipar éves termelési mennyisége 190-195 ezer tonnáról 165-170 ezer tonnára, a konzerviparé 450-500 ezerről 420-450 ezer tonnára mérséklődött 2005 és 2015 között - mondta Cseh László.
Emlékeztetett arra: a zöldség-gyümölcs feldolgozás versenyszféra, aminek az elvárásait, követelményeit a magyar hűtő- és konzervipar csak nehezen tudja teljesíteni. Többek között azért, mert jelentős a technológiai lemaradás. A feltételek hiánya miatt az iparág termékszerkezeti kényszerbe került, specializálódnia kellett, szűkítve a kínálatot. Példaként említette erre a csemegekukoricát, amely a rendszerváltás előtt 15 százalékot képviselt, míg most ez az arány 40 százalék körüli az előállításban.
A szakember felhívta a figyelmet: mind a hűtő-, mind a konzerviparban sarkalatos kérdés a megfelelő alapanyag biztosítása a termeléshez. A hozamingadozás évente 25-30 százalék is lehet, ami piaci zavarokat okoz. A termelési volumen csökkenése önköltség-növekedést okoz, amit áremeléssel nem lehet kompenzálni. A klímaváltozás hatásaival szintén számolni kell az iparágban, öntözés nélkül nincs kertészeti termelés - mondta.
Kifejtette, az iparág jövőjét a nyersanyag-termelés színvonala határozza meg alapvetően, de emellett szükség van szakképzett munkaerőre, ebből azonban egyre kisebb a kínálat. Biztosítani kell a versenyképes működés feltételeit is, az erőforrásokat ott kell biztosítani, ahol azok a leghatékonyabban hasznosulnak - mondta a szakember.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar fejlesztésére a Vidékfejlesztési Programból (VP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) állnak rendelkezésre pénzek. A Vidékfejlesztési Programból a mezőgazdasági termelők, valamint a mikro és kis élelmiszeripari vállalkozások juthatnak forráshoz, míg a közepes cégek a GINOP-ból kaphatnak forrást. A nagy vállalatokat nemzeti források felhasználásával szeretnék segíteni.
Farkas Sándor (Fidesz), az albizottság elnöke azt emelte ki, hogy a szaktárcának és a NAK-nak együttműködve kell segítenie a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás gondjainak megoldását. Ehhez pedig az albizottság, ha szükséges biztosítja a kereteket, azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a hűtő- és a konzervipar helyzetét.
Forrás: elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
Munkahelyi biztonság és egészségvédelem
2017. május 22. 07:36
Az Európai Bizottság „Közös ügyünk a munkahelyi biztonság és egészségvédelem” címmel munkáltatók számára készült gyakorlati útmutatót tett közzé az EU munkavédelemre vonatkozó jogszabályainak és politikájának korszerűsítéséről szóló közleményének kiegészítéseként.
7 ok, amiért egy csapat szétesik
2018. szeptember 18. 10:51
Az utóbbi években közelről és távolról számos cég életébe nyerhettem betekintést. Láttam jól működő csapatokat is, amelyek egy idő után széthullottak. Felvetődik a kérdés: baj-e, ha egy team szétesik? Nyilván, ha a tagok máshol jobban ki tudják kiaknázni a bennük rejlő tehetséget, a cég pedig egy új, ütőképesebb csapatot épít, akkor nem. Ez azonban érzésem szerint csak az esetek kis részét jelenti. Biztos vagyok benne, hogy minden kedves olvasómnak vannak saját élményei a témában. Most a bennem felhalmozódott tanulságokat próbálom szintetizáln
