A zöldség-gyümölcs feldolgozás a magyar élelmiszertermelés 8-10 százalékát adja
2016. április 25. 12:23
A zöldség-gyümölcs feldolgozás a magyar élelmiszer-termelés 8-10 százalékát adja, a zöldség-gyümölcs fogyasztásnak 55-65 százaléka feldolgozott termék - mondta a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke Budapesten.
Cseh László az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának az ágazat helyzetéről tartott ülésén ismertette: a feldolgozott nyersanyag értéke évente 70-72 milliárd forint, a termékkibocsátásé eléri a 155-160 milliárd forintot.
Az iparágban működő cégek termékeik 50-90 százalékát külföldön értékesítik. Az export értéke évi 380-400 millió euró (mintegy 114-120 milliárd forint).
Az elmúlt 10 évben a hűtő- és konzervipar kibocsátása csökkent, a hűtőipar éves termelési mennyisége 190-195 ezer tonnáról 165-170 ezer tonnára, a konzerviparé 450-500 ezerről 420-450 ezer tonnára mérséklődött 2005 és 2015 között - mondta Cseh László.
Emlékeztetett arra: a zöldség-gyümölcs feldolgozás versenyszféra, aminek az elvárásait, követelményeit a magyar hűtő- és konzervipar csak nehezen tudja teljesíteni. Többek között azért, mert jelentős a technológiai lemaradás. A feltételek hiánya miatt az iparág termékszerkezeti kényszerbe került, specializálódnia kellett, szűkítve a kínálatot. Példaként említette erre a csemegekukoricát, amely a rendszerváltás előtt 15 százalékot képviselt, míg most ez az arány 40 százalék körüli az előállításban.
A szakember felhívta a figyelmet: mind a hűtő-, mind a konzerviparban sarkalatos kérdés a megfelelő alapanyag biztosítása a termeléshez. A hozamingadozás évente 25-30 százalék is lehet, ami piaci zavarokat okoz. A termelési volumen csökkenése önköltség-növekedést okoz, amit áremeléssel nem lehet kompenzálni. A klímaváltozás hatásaival szintén számolni kell az iparágban, öntözés nélkül nincs kertészeti termelés - mondta.
Kifejtette, az iparág jövőjét a nyersanyag-termelés színvonala határozza meg alapvetően, de emellett szükség van szakképzett munkaerőre, ebből azonban egyre kisebb a kínálat. Biztosítani kell a versenyképes működés feltételeit is, az erőforrásokat ott kell biztosítani, ahol azok a leghatékonyabban hasznosulnak - mondta a szakember.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar fejlesztésére a Vidékfejlesztési Programból (VP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) állnak rendelkezésre pénzek. A Vidékfejlesztési Programból a mezőgazdasági termelők, valamint a mikro és kis élelmiszeripari vállalkozások juthatnak forráshoz, míg a közepes cégek a GINOP-ból kaphatnak forrást. A nagy vállalatokat nemzeti források felhasználásával szeretnék segíteni.
Farkas Sándor (Fidesz), az albizottság elnöke azt emelte ki, hogy a szaktárcának és a NAK-nak együttműködve kell segítenie a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás gondjainak megoldását. Ehhez pedig az albizottság, ha szükséges biztosítja a kereteket, azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a hűtő- és a konzervipar helyzetét.
Forrás: elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
Megnyílt az ország első agrár ügyfélszolgálata Hódmezővásárhelyen
2017. május 08. 08:21
Az országban elsőként Hódmezővásárhelyen intézhetik egy helyen a gazdálkodók a kormányhivatal agrár és vidékfejlesztést támogató főosztályához, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához tartozó ügyeiket – közölte az MTI.
Vidékfejlesztési politika: újratöltve
2016. szeptember 13. 07:54
Lelkesen mentünk a Cork 2.0 konferenciára, amelyre az EU 28 tagállamából több mint 300 főt azért hívtak össze, hogy közösen határozzák meg a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni, vidékfejlesztést érintő célkitűzéseit. 2020 távolinak tűnhet, de az EU-szintű tervezési folyamatok időigényessége miatt nem árt korábban megkezdeni az egyeztetéseket, mintsem, hogy csúszás legyen – a tervezés késése okán – a végrehajtásban is.
