A kiskereskedők a növekvő költségeket nem tudják már áthárítani a vevőkre

A Boston Consulting Group által készített felmérés adatai arra utalnak, hogy a kiskereskedők számára világszerte a legnagyobb aggodalmat továbbra is az ellátási láncok kiszámíthatatlansága, az infláció és annak a fogyasztásra gyakorolt hatása jelenti.

 

A kutatás során összesen 561 globális kiskereskedelmi vezetőt, igazgatót és menedzsert kérdeztek meg és a Kiskereskedelmi Világkongresszus (World Retail Congress – WRC) kezdetére időzítve hozták nyilvánosságra az eredményeket.

 

A magas energiaszámlákkal küzdő fogyasztók egyre kevesebbet költenek, ezért Európa minden tagországában lassul a forgalom. Jellemző, hogy az élelmiszerekből is az olcsóbbakat választják, azaz a megfizethetőséget helyezik előtérbe a tápérték és az egészségesség helyett.

 

A fogyasztók az idén még érzékenyebbek lesznek az árakra

A magasabb költségeket várhatóan egyre nehezebb lesz a vásárlókra áthárítani.

 

Ez korlátozza a kiskereskedők lehetőségeit arra, hogy kompenzálják a magas költségeket, és új nehézségeket teremt, amelyekkel meg kell küzdeniük. A fogyasztók elfordulnak bizonyos termékektől és vásárlási szokásoktól – idézte a Reuters a jelentést.

 

A kiskereskedőknek azonban nem csak a növekvő költségek és a beszállítók okoznak majd fejfájást, hanem a vevők visszacsábítására is egyre kreatívabb módszereket kell kitalálniuk. A felmérés szerint egyre többen alkalmaznak hűségprogramokat, árpromóciókat és az online vásárlói élményt is igyekeznek javítani a cél elérése érdekében.

 

A jelentés szerzői szerint nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a kiskereskedőknek a mesterséges intelligenciára, hogy algoritmusok és gépi tanulás segítségével finomítsák az árképzési és marketingstratégiáikat.

 

Ázsián kívül a legtöbb kiskereskedő elhanyagolja a mesterséges intelligenciát, és lemarad az általa kínált potenciális további előnyökről – figyelmeztetnek.

 

Ázsia előretörhet – vagy mégsem?

Ázsia a kiskereskedők várakozásai szerint a "fénysugár", a megkérdezettek 76 százaléka arra számít, hogy  idén növekedni fog a régió gazdasága, miután Kína újra kinyitott a hosszú koronavírus-zárlatot követően. A kiskereskedők optimistábbak lettek Észak-Amerikával kapcsolatban is 68 százalékuk jósolt növekedést.

 

A kínai piacba vetett remény azonban most még túlzó, hiszen a háztartások sokkal inkább gyűjtik, mint költik a pénzt a gazdasági bizonytalanságok miatt, a vállalatok pedig továbbra is óvatosak, ha új befektetésekről van szó. Ott nem az infláció jelent problémát, hiszen a fogyasztói árak márciusban mindössze 0,7 százalékkal nőttek, a termelői árak pedig már a hatodik egymást követő hónapban csökkentek. Emiatt egyre több közgazdász figyelmeztet a defláció veszélyére, ami szerintük már meg is kezdődött.

 

„Alapvető véleményünk az, hogy a kínai gazdaság deflációs" – írta Raymond Yeung, az ANZ Research vezető közgazdásza azok után, hogy Peking közzétette az első negyedéves GDP-növekedési adatait.

 

A defláció a gazdaság számára rossz hírt jelent, mert  a további árcsökkenések reményében a fogyasztók és a vállalatok még jobban visszafoghatják a kiadásaikat, ez pedig a gazdaság stagnálásához vezethet, úgy ahogy ez Japánban is két évtizeden keresztül volt megfigyelhető.

 

Ha egy szóval kell jellemezni a kínai gazdaság jelenlegi helyzetét, akkor a defláció már megkezdődött, és a gazdaság recessziós területre csúszott. A reálgazdaság pulzusa még mindig gyenge, mivel az ingatlanárak és a pénzügyi eszközök nem erősödnek – idézte a témával kapcsolatban a CNN Liu Ju-hujt, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzorát.

 

forrás: vg.hu